Kisboldogasszony napján…

Szerző:

Kisasszony ünnepéről – ahogy a néphagyomány nevezi a Boldogságos Szűz Mária születésnapját –szentmisével emlékeztek meg a budapesti Egyetemi templomban. A szentmisét bemutató és a szentbeszédet mondó Erdő Péter bíboros esztergom–budapesti érsek Jézus fogantatásáról, József szerepéről s a Szent Család létrejöttéről beszélt. A szertartáson a határon túli magyarok lelkipásztori gondozásával megbízott Cserháti Ferenc segédpüspök, valamint a Központi Szeminárium tanári kara koncelebrált. Közreműködött az Egyetemi templom Don Bosco Ifjúsági Énekkara.

Iskolapéldák

Szerző:

Középpontban a sport és az oktatás a debreceni Kattárson – A debreceni Kossuth tér szeptember 12-én, szombaton középiskolásokkal telt meg. A nagy nyüzsgés, a színpad bájos produkciói: a versmondó fiúcska, a gyerekkórus, majd a délutáni Legyetek jók, ha tudtok! előadás arról tanúskodott, hogy az egyház fiatal is, és jó, ha ezt az arcát időnként képes a szokottnál jobban megmutatni.

Nagykárolyban megnyílt a Piarista Nővérek új oázisa

Szerző:

Átadták a nagykárolyi Piarista Nővérek új gyermekotthonát, amely egy többéves európai uniós projekt eredménye. A közel 900.000 eurós beruházásnak köszönhetően lehetségessé vált a befogadott gyermekek körének életkor és nem szerinti bővítése, kisgyermekes családok és fiúgyermekes családok elhelyezése is. Mindez egy reprezentatív, műemlék-jellegű, a Zárda nevet viselő épületegyüttesben valósulhat meg, amelyet a nővérek a Szatmári Egyházmegyétől … Olvass tovább

Szent Sienából – A Nobel-díjas Sigrid Undset Katalinról

Szerző:

Életünk szentmiséje akkor kezdődik, ha a mise végén kilépünk a templomajtón – jó pár éve örökre lelkünkbe írta e bölcsességet Varga László kaposvári plébános, aki hiszi-éli-hirdeti-tanítja: érdemes elindulni a szentté válás útján… Csodálom azokat, akiknek sikerül, és nagy léptekkel haladhatnak előre e kátyúkkal, buktatókkal teli terepen, ám sokan vagyunk, akik eltévednek, elbizonytalanodnak, visszafordulnak, aztán ismét újrakezdik – vállalva a lejtőket, az emelkedőket. Elfogadva lelkivezetők segítségét, kivédve támadások özönét, újra és újra nekibátorodva az útnak.

Festéktüsszentő Hapci Benő

Szerző:

Sajdik Ferenc a budapesti Cultiris Galériában – Vajon ki az a Festéktüsszentő Hapci Benő? Ember, állat – vagy valaki más? Tömzsi test, csökevényes kezek és lábak jellemzik ezt a kis egyszerű lényt. Bárki legyen is ő, mindenképpen mulatságos, arca, krumpliorra, egész kis fazonja jókedvre deríti az embert.
Az idén nyolcvanöt éves, Kossuth-díjas Sajdik Ferenc karikatúráiból rendezett kiállítást a budapesti Örkény István Könyvesbolt galériája.

„Elhatároztam, hogy küzdeni fogok”

Szerző:

Épp most ért véget az edzése. Az egész napos lábtempózás után is készséggel válaszol a kérdéseimre. Nagyjából kétszer akkora, mint én, mégis már első ránézésre is szelíd, békés, közvetlen, barátságos fiú­nak tűnik, akinek egészen biztosan helyén van a szíve. Tóth Márton a férfi vízilabda-válogatott tagja, néhány hónapja a Ferencváros játékosa, aki egykori csapattársával, jó barátjával, Szivós Mártonnal elhatározta: kerékpárral vág neki a Santiago de Compostelába vezető, közel nyolcszáz kilométeres Szent Jakab-zarándokútnak, vagyis az El Caminónak. Pamplonából indulva Tóth Marci júliusban, Szivós Marci pedig a kazanyi vizes világbajnokságot követően, augusztusban tekerte végig a zarándokutat. Céljuk az volt, hogy segítsenek a daganatos és leukémiás gyermekek kezelésével foglalkozó Tűzoltó utcai gyermekklinikának, illetve az intézményt támogató Őrzők Alapítványnak. A zarándokló vízilabdázók egyikével, Tóth Marcival úton levésről, hitről és küzdelemről beszélgettünk.

Terelgeti nyáját, fújja furulyáját

Szerző:

Beszélgetés pásztorokkal, az idei Mesterségek Ünnepén – Juhászkampó, kanászbalta, rühzsírtartó – olyan fogalmak ezek, melyeket manapság ritkán használ a városi ember. Egykor azonban e szerszámok gyakran használt, hétköznapi eszközei voltak a Kárpát-medence pásztorembereinek. Napjainkban csak elvétve találkozni gulyással, csikóssal, juhásszal vagy kondással, mégis akadnak olyanok, akik a mai napig űzik ezeket az ősi mesterségeket: Szent Györgytől Erzsébet napjáig a pusztában élnek, őrzik a régről örökölt tárgyi és szellemi tudást, maguk készítik szerszámaikat, és maguk főzik a slambucot meg a lebbencslevest. Az idei Mesterségek Ünnepén a helyszínre érkező pásztorokkal a jószágról, a feladatokról, az asszonyokról és a hajnali kelésről is beszélgettünk.

Magyar Kurír - Új Ember
Powered by  GDPR Cookie Compliance
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.