Mesterségek Ünnepe – 2015. augusztus 30.
Az idei Mesterségek Ünnepének kiemelt témája a pásztorművészet volt. Juhászok, csikósok vallottak életükről. Fotó: Kissimon István
Az idei Mesterségek Ünnepének kiemelt témája a pásztorművészet volt. Juhászok, csikósok vallottak életükről. Fotó: Kissimon István
Fekete Istvánról nevezték el a toponári látogatóközpontot – Nem tudom, hogyan érezné magát Tutajos és Bütyök, ha egyszer betoppanna a toponári Fekete István Látogatóközpontba, ahol a harmadik évezred technikai vívmányait alkalmazva rendeztek egy méreteiben és látványában is lenyűgöző kiállítást a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum munkatársai.
A Nobel-díjas pakisztáni kislány, Malála Júszafzai három éve csaknem az életével fizetett azért, mert iskolába akart járni. A tálibok, akik a merénylet idején tizenöt éves kislány életére törtek, akár terrorista módszerekkel is hajlandók megakadályozni, hogy a nők iskolába járjanak. Malála szerint azért, mert pontosan érzékelik, hogy „a nevelés hatalmat jelent a nőknek”. Kalazanci Szent József emléknapján Malála példája segíthet megérteni annak a szentnek az életművét, aki közössége, a piarista rend nevévé tette az iskola szót.
Augusztus 29-én délután 2 órakor szentelik fel a magyar kápolnát a washingtoni nemzeti kegyhelyen. A szertartást Donald Wuerl bíboros, Washington érseke és Erdő Péter bíboros vezeti. A magyar kápolna gondolata az 1980-as és ’90-es években merült fel először, majd 2004-es washingtoni látogatásakor Erdő Péter bíboros javaslatára indult el annak megvalósítása. (VR)
Több mint harmincezer muzulmán látogatta meg augusztus 22-23-án Hampshire-ben azt a rendezvényt, amin többek között a torinói lepel hiteles másolatát is bemutatták, valamint tudományos tanácskozáson vitatták meg a lepel jelentőségét. Az ortodox zsidó Barrie Schwortz, a torinói lepel szakértője is felszólalt a rendezvényen. A rendezvényt az Angliában működő ahmadi iszlám közösség szervezte. A legtöbb muzulmán … Olvass tovább
A nyaralási szezon idején talán a legjobb, amit tehetünk, ha turistaként járunk hazai tájakon. Hiszen egy ráérős séta közben másnak látjuk az épületeket, másként hat egy-egy meglátogatott vidék, település hangulata, de még a helyi cukrászda süteménye is másképp ízlik, ha épp vendégeskedünk valahol. Nemrég így látogattam el Egerbe: lenéztem a városra az Eszterházy Károly Főiskola toronyszobájának sötétkamrájából, sétáltam a platánfás fürdők tövében, ültem a bugyborékoló gyógyvízben, és Gárdonyi Géza síremlékét kerestem a Várban, a mediterrán nyárban.
A jánosi evangélium hatodik fejezete csodálatos összegzés arról, amit Jézus felkínál számunkra – és arról, hogy milyen nehéz azt elfogadni. Az előzmény az, hogy egy fiú „öt kenyerét és két halát” megáldva Jézus jóllakatja az őt kifáradásig hallgató sokaságot. Az ismeretlen fiú odaadja mindenét, és – bár a tanítványok szerint ez kevés – Jézus mégis ezt teszi elegendővé sokaknak. Igen, amikor a rosszra tekintünk, amikor kicsinyhitűség vonja el a figyelmünket, akkor semmit sem tudunk szabadon rábízni Jézusra, nem tudjuk megengedni neki, hogy ő alakítsa át a keveset eléggé.
Ha két rendkívüli ember találkozik, fantasztikus dolgok jöhetnek létre. Így volt ez akkor is, amikor Wim Wenders német filmrendező rájött, hogy a brazil származású fotós, Sebastião Salgado nemcsak fényképezni tud megindítóan, hanem beszélni is. Moziba a legtöbbször azért megyünk, mert szórakozni, kikapcsolódni vágyunk. A Föld sója legalább kétórás, a szó megszokott értelmében semmiképpen sem szórakoztató dokumentumfilm. A világ legsúlyosabb kérdéseit veti fel, például azt, hogy milyen is az ember.