Michael Hesemann Stigmata című könyvéről – Mel Gibson A passió című filmje megosztotta a nézőket. A Krisztus szenvedéseit rendkívüli naturalitással bemutató alkotás alapjául az evangéliumok elbeszélése, a torinói halotti leplen látható sebek és Boldog Emmerich Katalin látomásai szolgáltak. A XIX. századi misztikust nemcsak azért ismerik szerte a világon, mert többször átélte Krisztus szenvedését, hanem azért is, mert testén láthatóvá váltak Jézus Krisztus sebhelyei. E különleges jelenség hátterét és történetét ismerhetjük meg Michael Hesemann Stigmata című könyvéből, amely a Szent István Társulat gondozásában jelent meg.

A fenti címmel nyílt kiállítás Máriapócson, a Családvárnak nevezett zarándoképületben. A Kárpátaljai Görögkatolikus Egyház helytállása és tanúságtétele. Az alcím máris jelzi a megemlékezés témáját. A második világháború végén a Szovjetunió elfoglalta, majd bekebelezte Kárpátalját, s rövidesen megkezdődött a görögkatolikus egyház felszámolása. Más egyházakat „csak” üldöztek. A görögkatolikusoknak – a Munkácsi egyházmegyének – azért kellett szembenéznie a megsemmisítés szándékával, mert az ortodox (pravoszláv) egyház szakadároknak, hitehagyottaknak tekintette a korábbi évszázadokban Róma hűségére tért keleti keresztényeket, s ezt tetézte a kommunista birodalom általános egyházellenes politikai szándéka. A moszkvai patriarchátus soha nem volt jelen Kárpátalján, 1949-ben mégis erőszakkal joghatósága alá vonta Kárpátalját.

Műgyűjtők és mecénások a XX. század első felében – Pusztán művészi tevékenységből megélni sohasem volt egyszerű dolog. Azt szokták mondani, a „jó bornak nem kell cégér”, a tehetség majd „kidolgozza magát”. Ám tudjuk, hogy ez nem egészen így van. Ahhoz, hogy egy művész magas színvonalon alkosson, illetve hogy menedzselje magát, más és más képességek szükségesek.