A harminc esztendeje elhunyt keresztény költő, Rónay György húsvéti verséből (A hét első napján…) vett cím teológiai pontosságú, és régi himnuszhagyományokra emlékeztet, például Wipo, a burgundi vérből származó udvari káplán XI. századi énekének fordulataira.
Urunk születésének hírüladása (Március 31) – (Nagyböjt 5. vasárnapja miatt a mai napon ünnepeljük Gyümölcsoltó Boldogasszony főünnepét.)
Jézus pere – a jogász szemével – Régebben az utak mentén számtalan feszület, pléhkrisztus figyelmeztette az utazót, döntenie kell: közömbösen, esetleg megvetően megy el mellette, vagy bűnbánattal fejet hajt a mindent odaadó szeretet előtt.
Húsvét közeledtével évek óta felhívom a hívők figyelmét arra, hogy a vigília nem egyszerűen egy „hosszú mise", hanem sokkal többről van szó. Húsvét előestéjén az egyház egy éjszakába nyúló virrasztás keretében ünnepel, s emiatt fontos, hogy mi is odaszánjuk az időnket a liturgiára.
Szent Jánosnak a hitével (Jn 20,8) szeretném szemlélni Jézus sírjának angyali üzenetét (Jn 20,12). Gondoljuk meg, ha mi, minden gyarlóságunk ellenére, féltő tisztelettel ügyelünk arra, hogy a szentáldozáskor Jézus testéből egy parányi részecske se hulljon el, akkor mennyivel inkább így cselekszik a mennyei Atya Fia, Jézus iránti szeretetében.
Öt éve avatták boldoggá Batthyány-Strattmann Lászlót – „Bátor meggyőződéssel ajánljuk mindenkinek a keresztény élet e kimagasló fokát, az életszentséget” – idézte a II. vatikáni zsinatot a 2000. jubileumi év befejezésekor II. János Pál pápa.
(Cigánysors) – Virág Elek nem jött iskolába. Megszoktuk már – emlékezett Hajós azon a tavaszi napon, amikor megduzzadtak a tulipánfák virágai, s ez azt jelentette, nemsokára itt a húsvét – Eleknek, ha volt kedve, megjelent reggel nyolckor, aztán napokra eltűnt.
Krisztus azért jött, „hogy életünk legyen, és bőségben legyen" (Jn 10,10). Feltámadása adja meg az emberi élet igazi távlatát, méltóságát.