Enyhén szólva furcsának tartom, hogy az egészségügy anyagi problémáin a fogyatékosok megadóztatásával akarnak segíteni. Ez ugyanolyan, mintha a szegényeket úgy próbálnák jobb helyzetbe hozni, hogy megadóztatnák őket, hogy abból a még szegényebbeken segítsenek.
A programban szereplő négy városban, Ammanban, Jeruzsálemben, Betlehemben és Názáretben legalább 29 alkalommal szólal meg nyilvánosan – homíliát, beszédet és köszöntést mond.
Szabó T. Anna verse a hetvenéves Új Ember archívumából. A vers 1993. december 5-i számunkban jelent meg.
Istenem, oly sokszor olvastunk arról, hogy történelmi időket élünk, hogy bele is fáradtunk ezekbe. Add meg nekünk, hogy ne sodorjon el bennünket a történelem, hanem megmaradhassunk a te egyszerű, bízó és hívő gyermekeid! Midőn napról napra kell szembesülnünk felnőtt állapotunk szomorú és megrázó tapasztalataival, Te őrizd meg bennünk a gyermekség nyitottságát és egyszerűségét.
Elmúltak az ünnepek, elillant jó szaga a fenyőnek, hullatja már tűleveleit, gyertyái is csonkig égtek. Még egyszer meggyújtjuk a piciny lángolókat s ahogyan sorra kihunynak, egyszerre valami elborul bennünk. A szentestétől mostanáig a Gyermek ártatlan tekintete ragyogta be napjainkat. Belenéztünk ebbe a csillogó szempárba, akárcsak a fiatal szülők teszik első gyermekük világrajöttekor. Lesik minden mozdulatát. Mikor jelenik meg arcán az első gügyögés, az első mosoly, kimondatlan szavakat olvasnak le a piciny szájról és határtalanul boldogok.
Ádvent: a várakozás megszentelése. Rokona annak a gyönyörű gondolatnak, hogy „meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk”. Gyermekkorunkban éltünk így. Vágyakoztunk arra – ami biztosan megjött. Télen: az első hóesésre. És várakozásunk ettől semmivel sem volt kisebb, erőtlenebb. Ellenkezőleg: nincs nagyobb kaland, mint hazaérkezni, hazatalálni – beteljesíteni és fölfedezni azt, ami a miénk.
A Réforme, a francia protestantizmus hetilapja beszélgetést közöl Roger Schütz taizéi priorral. Taizé ma már fogalom: az ökumenizmus egyik tűzhelye, egy új magatartású, elmélyült vallásosság forrása, egy kicsit – mint mondják – „Cluny és Citeaux szellemi örököse”. És forrásai közé tartozik annak az „elkötelezett imádságnak” is, amelyről a prior nyilatkozatának legszebb mondatai szólnak.
Az Új Ember első száma hetven éve, 1945. augusztus 9-én jelent meg. Ez alkalomból közöljük Pilinszky János írását, ami az 1968. november 24-i lapszámban volt olvasható. Pilinszky 1957-től haláláig volt az Új Ember belső munkatársa. Nagyrészt itt jelentek meg tárcái, elmélkedései, művészeti kritikái.
