Sienai Szent Katalin szűz és egyháztanító, Európa társvédőszentje (Április 29.)- Sienában született 1347-ben sokgyermekes családban. Abban a nehéz korban élt, amikor a római pápák hetven éven keresztül az avignoni fogságban, Rómától távol éltek, és onnan kormányozták az egyházat súlyos nehézségek között.
Az egyház liturgikus életében mindig jelentős helyet foglaltak el a körmenetek. Ezek a vonulások a templomban vagy a templomon kívül egyaránt fontos szerepet játszottak.
Az első indián szenttéavatási ügy – Április 17-én terjesztette a posztulátor a Szenttéavatási Ügyek Kongregációja elé Boldog Kateri Tekakwitha, az első indián boldog szenttéavatási ügyét.
Látom lelki szemeimmel, amint elkeseredetten bandukol a két emmauszi tanítvány. Reményvesztettek, szomorúak. Karl Rahner, a XX. század nagy teológusa így ír róluk: „E tanítványok azt hitték, hogy akiben bíztak, azt keresztre feszítették és eltemették.
A húsvéti idő vasárnapjain az evangéliumi részleteket Szent János könyvéből vesszük. A hatodik vasárnap evangéliumi szakasza Jézus búcsúbeszédéből való, és már a pünkösdi Lélekre utal.
– huszonötmillió az erdélyi árváknak – A múlt héten megtartott győri egyházmegyei sajtótájékoztatón Pápai Lajos püspök a felajánlott egy százalékok összegéről számolt be.
Az utóbbi időben gyakran hallhatunk arról, hogy egyre nehezebb a fiatalokat tanítani, mert az iskolai viselkedésük rendezetlen, sőt időnként lázadó és agresszív.
A kassai főegyházmegye két segédpüspöke, Bernard Bober és Stanislav Stolárik április 14-én lelkipásztori jellegű látogatásra érkezett Egerbe.
