Néri Szent Fülöp áldozópap (Május 26.) – Firenzében született 1515-ben, Rómában a fiatalokkal kezdett foglalkozni. A betegek gondozására testvérületet szervezett. 1551-ben pappá szentelték. Oratóriumot alapított, ahol a felebaráti szeretet gyakorlásában tűntek ki. 1595-ben halt meg Rómában.

(Biblia és liturgia 4.) – A feledékeny ember emlékezik, emlékezteti magát és társait. Sose feledjétek, mi mindent tett az Úr értünk! Sose feledjétek, hogy egy olyan népnek lehetünk gyermekei, amely évszázadok óta Isten csodáinak áldását élvezi. Isten igéjét olvassuk a liturgiában, felidézve az elmúlt idők isteni cselekvéseit, és ez táplálék, a lelki növekedés forrása számunkra.

Már a 8-10 éves kis elsőáldozó-jelöltek is tudják a helyes választ a kérdésekre, hogy vajon látták-e az apostolok, hogy a kenyér Jézus testévé, a bor az ő vérévé változott az utolsó vacsorán. Nem látták – hangzik a válasz. Nem látták, hanem hitték.

Az egyház minden szentmisében az utolsó vacsora asztalához invitál minket Jézus meghagyása szerint: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.” Régi igénye azonban, hogy ennek az asztalnak ajándékát külön ünnepen köszönje meg Istennek. Történeti szempontból a nagycsütörtök volna erre a legalkalmasabb, de arra a nagypéntek árnyéka vetődik.