Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke Josip Bozanic bíboros, zágrábi érsek meghívására május 31-én a horvát fővárosba utazott, hogy részt vegyen a Városkaput Őrző Istenanyának, a város védőszentjének ünnepén. A magyar főpap a Mária mennybemenetele-székesegyházban mutatott be szentmisét és mondott szentbeszédet, majd a hagyományoknak megfelelően a régi városfal kőkapujának mélyedésében található Istenanya képéhez vonult az ünneplő körmenet.
A népszerű kakukkmáknak ott a helye a kertben vagy az erkélyládában! A reggeli napsugarak hatására kiterülnek a selymes fényű, légies szirmok, majd délután becsukódnak.
Tizenöt éves a debrecen–nyíregyházi egyházmegye – Tizenöt évvel ezelőtt II. János Pál pápa megalapította a debrecen–nyíregyházi egyházmegyét. Bosák Nándor, az egyházmegye első püspöke 1993. május 31-én kapta meg kinevezését, majd június 15-én szentelték püspökké Debrecenben, a püspöki székhelyen, a székesegyházi rangra emelt Szent Anna-templomban.
Ritka különlegességre bukkantak a minap a czestochowai Mária-kegyhely zenei könyvtárának munkatársai. Az archívumból húsz, Mozart kézjegyével ellátott, eddig ismeretlen kotta került elő. Közülük hét, a zeneszerző feltételezett összes művét egybegyűjtő Köchl-katalógusban már szerepel.
Tavaly, a jubileumi ünnepi könyvhét alkalmából tűnt föl ismét – falragaszon, könyvárjegyzék-fedőlapon, másutt is – Fery Antal grafikusművésznek az 1938-as könyvnapokat köszöntő, emlékezetes pegazusa. Jó helyen, jókor és méltóképpen, szinte a kilencvenkilencedik születésnapra.
Bormustra Pannonhalmán – „A szerzetesek életének egyik legsúlyosabb jelképe az az átváltozás, ahogyan a szőlő musttá, a must borrá, a bor Krisztus vérévé változik” – áll a Pannonhalmi Apátsági Pincészet alapító oklevelében.
Az első pillantásra nehezen értelmezhető jelenetet láthatunk a mellékelt reprodukción: baldachin előtt Krisztus testét kezében tartó, áldoztatásra készülő papot, előtte pedig (gazdája társaságában) szamarat. Nem egy egyházellenes műről, hanem a Padovai Szent Antal csodájáról lesz szó.
A Sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény – A meseszép Bodrog-parti városka összefonódott a magyar történelemmel. Várát olyan híres nemesi famíliák birtokolták, mint a Dobó-, a Lorántffy-, majd a Rákóczi- család. A város neve a mintegy fél évszázados múltú református kollégium révén a protestantizmussal és a tudós műveltséggel is egybecseng.