Az ünnepi Zbigniew Herbert-évet a kiemelkedő lengyel költő, esszéíró (1924-1998) halálának tizedik évfordulója alkalmából hirdették meg. A jubileum lezárásaként két Nobel-díjas pályatárs tiszteleg: az 1987-ben kitüntetett orosz költő, Joszif Brodszkij, illetve az 1980-ban jutalmazott lengyel Czeslaw Milosz.
A következő esztendő: Haydn-emlékév – A bécsi klasszikusok első képviselője, akit a zenetörténet a vonósnégyes megteremtőjeként tart számon. Joseph Haydnról talán ez jut eszünkbe először, és természetesen az, hogy évtizedekig hazánkban, közelebbről Eszterházán élt és alkotott.
Kolti Helga tavaly óta tartja repertoárján a Szent Erzsébetről szóló, Az élet kenyere című egyszemélyes előadását. Budapesten legközelebb a Thália Színház Új Stúdiójában december 21-én adja elő a darabot, amelynek történetéről és „aktualitásáról” kérdeztük a művésznőt.
XVI. Benedek pápa június 29-én hirdette meg a Szent Pál-évet. Az apostol szülővárosa és működésének első színtere ma Törökország területéhez tartozik, ahol a keresztény lakosság aránya kicsiny, és pontosan meg sem határozható.
Örményország népe több mint 1700 évvel ezelőtt, 301-ben tért a keresztény hitre, III. Trdat király idején, és így a történelem első keresztény országa lett.
Fontos ökumenikus eseményre került sor november 23-tól 27-ig a Vatikánban. XVI. Benedek pápa vendégül látta az örmények cilíciai katholikoszát, I. Aramot, valamint a kíséretében lévő hat érseket és két püspököt.
A benzingőzben fulladozó Belvárosban, a tartós szmogtól idén még szürkébb, fáradtabb december elején már javában zöldellnek, piroslanak a kirakatok.
Erdő Péter bíboros november 27-én meglátogatta a főváros egyik legnépesebb egyetemi hittanos csoportját, a műegyetemi katolikus közösséget.