Szeretet az igazságban
A pápa aláírta új enciklikáját Harmadik, Caritas in veritate (Szeretet az igazságban) című, szociális enciklikáját június 29-én írta alá XVI. Benedek pápa.
A pápa aláírta új enciklikáját Harmadik, Caritas in veritate (Szeretet az igazságban) című, szociális enciklikáját június 29-én írta alá XVI. Benedek pápa.
A június 28-i, vasárnapi úrangyala imádság alkalmából mondott beszédében a Szentatya röviden visszatekintett a Szent Pál-évre, és szólt a június 19-én megnyitott papság évéről is. A pápa örömét fejezte ki, hogy a Szent Pál-év sokféle rendezvénye nagy hatással volt a keresztény közösségekre.
Tekintettel a gazdasági és pénzügyi válságra a fejlett ipari országok katolikus püspökei felhívással fordultak a júliusi olaszországi G8-csúcstalálkozó résztvevőihez, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket a szegénység felszámolására és az éghajlatváltozás hatásai ellen.
A mai evangéliumi szakaszt akkor értjük jól, ha együtt olvassuk az előző perikópával (5,21– 43). Az utóbbi eseménysorban Jézus hitet ébreszt. A tolongó sokaságban a vérfolyásos asszony hitt, és a zsinagógai elöljáró, Jairus ugyancsak hitt, amikor gyermeki bizalommal lába elé borulva kérlelte Jézust: gyógyítsa meg halálán lévő kislányát.
Az evangéliumokban, Jézus nyilvános fellépésétől egészen a Golgotáig gyakran felhangzik ez a központi kérdés: Ki ez az ember? Kinek tartják az emberek – hallgatói, tanítványai – a Názáretből származó rabbit, aki tekintéllyel tanít, csodákat tesz, sőt, megváltoztatja a mózesi törvényt?
Hetilapunk e rovatában általában a liturgia gyakorlati kérdéseiről írunk, heti útravalóra igyekszünk váltani az egyház liturgiájának szövegeit, tanítását, történetét. Bő egy hete a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán teológiai doktorokat avattak.
„Adjátok el, amitek van, adjátok oda a rászorulóknak. Készítsetek magatoknak kimeríthetetlen erszényt, elfogyhatatlan kincset a mennyben, ahol nem fér hozzá tolvaj, és nem rágja szét a moly” (Lk 12,33).
Goretti Szent Mária szűz és vértanú (Július 6.) – Corinaldóban (Ancona) született, 1890-ben. Családjával rövidesen átköltöztek a Nettuno melletti Ferriere di Concába, ahol egy tanyát béreltek egy Serenelli nevű özvegyemberrel.