Százötven éve jel

„És készítsetek számomra szentélyt, hogy közöttetek lakozzam” – áll a Mózes II. könyvéből vett idézet az 1859. szeptember 6-án felavatott, romantikus, bizánci-mór stílusú Dohány utcai nagyzsinagóga főbejárata felett, a jeruzsálemi templom Jakhint és Boázt jelképező két bronzoszlopára utaló hagymakupolás tornyok között. A német származású, kiváló bécsi építész, Ludwig Förster nem pusztán a közel-keleti templomokra utaló orientalista stílusjegyeket akarta Pest klasszicista házai közé varázsolni a XIX. század közepén.

Tanulni és sugározni

Huszonöt éves a budai bencés tanulmányi ház – Rózsavölgy – csendes, barátságos vidék a főváros XI. kerületében, a Kelenföldi pályaudvar fölött. Az autóbuszok megállnak a Kápolna utcánál, ahol a sarkon valóban kéttornyú, kicsiny istenháza áll, mellette pedig a bencés rend Pax tanulmányi házának bejárata.

Milyen volt az ősi apátság?

Középkori romokat tártak fel Zircen – Ünnepélyes keretek között mutatták be augusztus végén Zircen az 1182-ben III. Béla király által alapított ősi ciszterci apátság feltárt és mostanra restaurált keleti szárnyának romjait a mai kolostorépület mögött, az udvaron.

Jegyzet: Üzenet a hegyről

Van az emlékezésnek számos formája, de mindegyik akkor igazi, ha egyazon benső érzés vezényli, amely összeköt korokat és távolságokat, s valamiként az esztétikumot érintő hármasság örömét is nyújtja: a szépségét, a jóságét és az igazságét.

A rozsdamentes világ tanúja

Lipp László atya halálára (1948-2009) – Ferences szerzetes szeretett volna lenni. Diákként az atyák álltak előtte papi példaképként, nem csoda, ha ő is Szent Ferenc kisebb testvéreinek közösségére vágyott. Akkoriban azonban az Állami Egyházügyi Hivatal korlátozta az évente fölvehető szerzetesjelöltek számát. Nem fért bele ebbe a keretbe, a hivatást azonban – amely egyben küldetés – nem vehették el tőle. Egyházmegyés pap lett, s az ország László atyaként ismerte meg.

Könyvespolcra: Rózsafüzéres költészet és ferences misztériumjátékok

A ferences rend pápai jóváhagyásának 800. évfordulója alkalmából két rangos tudományos munka látott napvilágot augusztus utolsó napjaiban. Medgyesy S. Norbert irodalomtörténész a XVIII. századi csíksomlyói ferences iskoladrámák művelődés- és lelkiségtörténeti hátterének és forrásainak a vizsgálatára vállalkozik, Soós Sándorné tudományos kutató, a szentendrei ferences gimnázium tanára pedig a rózsafüzér imádság történetét és a magyar irodalomra gyakorolt hatását mutatja be.

Álmodik a múlt: Az építő apát

„…hajnalpírja van a voltnak” (Lászlóffy Aladár) Uros pannonhalmi apát 1226-ban, amikor kormányzása huszadik esztendejében számvetést készített, sokféle tevékenységéből két dolgot emelt ki: a leégett monostor épületegyüttesének csaknem befejezett újjáépítését és a monostor ügyeinek intézését, előmozdítását. Az újjáépítés eredményét akkor is, ma is csodálhatjuk. Erről (is) szól ez a kép: a kerengőt mutatja, annak az udvarát, a régi kertet, ahol annak idején a virágok mellett elsősorban gyógynövényeket termesztettek.

Kérdések a nemzeti kultúráról

Az év legmelegebb napját a legmelegebb éjszaka követte. Álmatlanul forgolódtam. Nemcsak a meleg zavart, hanem a szomszédban nyaraló, frissen érettségizett ifjak is, akik éjjel egyig üvöltették a magnetofont, csupa olyan számmal, amelyekben a dob uralkodott.Néhány hete szigorlatra készülő tanítványom olvasmányjegyzékét tanulmányozva riadtan kérdeztem, mikor fogja mindezt elolvasni. Megnyugtatóan mosolygott: majd az interneten.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.