Megkezdődött az 1014. magyar tanév – Megkezdődött az új tanév. „Ne fáradjunk bele a jótettekbe, mert ha bele nem fáradunk, annak idején aratni is fogunk…” – hangsúlyozta Ternyák Csaba egri érsek, a Karcagon újonnan megnyílt Szent Pál Katolikus Általános Iskola évnyitó ünnepségén. A katolikus intézményekre különösen nagy feladat hárul abban, hogy testben és lélekben egészséges nemzedékek nőjenek fel.
A Központi Oltáregyesület jubileuma – A hazai Oltáregyesület alapításának százötvenedik és újjászervezésének huszadik évfordulójáról az Üllői úti Örökimádás-templom centenáriumi évének záróünnepsége keretében emlékeztek meg szeptember első hetében.
Terménybetakarítási hálaadást tartottak Marcaliban, a szőlőhegyen lévő Orbán-kápolna előtt. A szép számban összejött marcali őstermelők és szőlősgazdák bemutatták idei termésüket, és hálát adtak Istennek az idei termésért.
Kisboldogasszony napján égi édesanyánk, Szűz Mária születésnapját ünnepeljük. A máriaremetei kegytemplomot az ő tiszteletére szentelték, a bazilika főbúcsúját ebben az esztendőben szeptember 6-án, vasárnap tartották.
A püspöki konferencia nyilatkozata – „Az evangélium tanításával és XVI. Benedek pápa megnyilatkozásaival összhangban kötelességünknek érezzük, hogy az aktuális társadalmi helyzet egy szomorú erkölcsi problémájával kapcsolatban szót emeljünk a társadalom alapvető értékei és különösen legkiszolgáltatottabb honfitársaink mellett. Miután püspöki konferenciánk tagjai az elmúlt időszakban többször felszólaltak ezekben a kérdésekben, most együttesen is kifejezzük álláspontunkat.
Az esztergomi bazilikában, október 31-én délelőtt kerül sor Meszlényi Zoltán vértanú boldoggá avatására –jelentette be Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek.
Hazatért a máriapócsi kegykép -A péntek esti hálaadó hangverseny és éjszakai virrasztás után szeptember 5-én, hajnali három órakor több ezer zarándok indult el a hajdúdorogi görög katolikus székesegyházból, hogy Kocsis Fülöp püspök vezetésével hazakísérjék a könnyező Mária-ikont.
Vasari és kora kétféleképpen értékelte a festményeket: az itáliaiak, amelyek az értelemhez szólnak, a németalföldiek, amelyek pedig a szívre, lélekre hatnak. Ez a felosztás persze mindig is egyoldalúnak hatott, ráadásul nem számolt az itáliai vagy Itáliában készült tájképekkel, zsánerekkel. Másrészről sok olyan (nemcsak németalföldi) festmény van, amelyet első pillantásra a néző egy egyszerű csendéletnek vagy zsánernek hinne, pedig valójában egy Vanitas-ábrázolás…