Húsz évvel ezelőtt: Elmaradt perújrafelvételek

Húsz évvel ezelőtt, 1989. szeptember 22-én a hazai újságokban megjelent egy látszólag „rendszerváltó” hír, amelynek igazi jelentőségéről azonban érdemes két évtized múltán is elgondolkodnunk. „A Minisztertanács (a Németh Miklós vezetése alatt álló kommunista kormány) tárgyalt a Mindszenty József és társai,valamint a Grősz József és társai elleni büntető eljárásokról. A vizsgálat lezárása előtt megállapítható, hogy e perekben a büntetések aránytalanul súlyosak voltak.” –

Európa

Kiközösítés fenyeget politikusokat – „Isten törvénye mindenkire egyformán vonatkozik, a politikusokra is” – áll a lengyel püspökök által kiadott dokumentumban, amely szerint egyházi kiközösítéssel kellene sújtani a magukat katolikusnak valló, ám az abortuszt nyilvánosan támogató politikusokat. A lengyel püspöki konferencia családbizottsága által összeállított, A házasság és a család igazságának szolgálatában című százoldalas dokumentum az egyháznak a családra vonatkozó tanítását foglalja össze.

Hagyományőrzés vagy új pogányság?

Körlevél a katolikus hit megőrzéséről – A nemzeti öntudat erősödésének vadhajtásaként a katolikus hívek körében is terjed újabban a különböző vallási elemeket keverő úgynevezett ősmagyar szinkretizmus. Ez a jelenség azért is nagyon veszélyes, mert kereszténynek tűnő vallási nyelvezetet használ és könnyen megtévesztheti még a vallásukat gyakorló hívőket is. Ezért a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az alábbi körlevelet adta ki.

Lehet-e etikus a gazdaság?

A konferenciát bevezető előadásban választ kaptunk a címben feltett kérdésre Erdő Péter bíborostól, aki így fogalmazott: nincs az életnek olyan területe, amely kivonhatná magát az erkölcsi normák alól. A gazdaságra vonatkoztatva Vilfredo Pareto (1848-1923) olasz közgazdász már sok évtizeddel ezelőtt figyelmeztetett arra, hogy az erkölcstelenül működő gazdaság nem lehet sikeres, nem működhet jól.

Róma – Vatikán – Itália

XVI. Benedek pápa és pátriárkák a bosei ökumenikus találkozóhoz – A lelki harc az ortodox hagyományban címmel tartották a XVII. nemzetközi ökumenikus összejövetelt a Piemont tartományban lévő Bose kolostorában. A pápa üzenetében kívánta, hogy a testvéri találkozó újítsa meg a lelki harc értékének tudatát. A rossz elleni küzdelem ugyanis Krisztus szeretetének következménye. I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka szerint ezek a találkozók ékesszóló tanúságot tesznek arról, hogy a monachizmus egyedülálló módon járul hozzá az ökumenikus kapcsolatok fejlesztéséhez. Kirill moszkvai pátriárka pedig megállapítja: a lelki harc alapvető téma, mivel mindazok életét mélyen érinti, akik maradéktalanul akarják követni Krisztust.

Nézőtér: Megbocsáthatatlan?

Lord Longford (eredetileg Francis Aungier Pakenham) neve bizonnyal semmit sem mond a magyar olvasók túlnyomó részének. Ahogy a sokak által hóbortosnak, sőt egyenesen eszementnek tartott brit munkáspárti politikus, belügy-, majd gyarmatügyi miniszter hosszú élete során (1905-2001) maga is több szempontból maradt kisebbségben külön útjaival. Ezek közül sem utolsó, hogy felnőtt férfiként, 1940-ben lett a katolikus egyház tagja, ami szigetországi hazájában nem igazán jó ajánlólevél, s akkor még nem beszéltünk közéleti „furcsaságairól”.

„Összművészet” Szent Gellért jegyében – Szegeden

A Gál Ferenc Hittudományi Főiskola Szent Gellért Zenetudományi Intézete, a nemzetközi hírű karmester, komponista, szakíró, Robert Christian Bachmann (az intézmény 2007-ben kinevezett zenetanára) művészeti irányításával, Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök védnöksége alatt tavaly alapította meg a Szent Gellért Akadémia Zenekarát.

„Isten gazdag életet szánt nekem…”

Kaposváron lép újra színpadra Törőcsik Mari – „Ugye meglepődött, milyen kalácsképem lett? Ötvenhárom kiló vagyok; meghizlaltak az intenzíven. Én, aki eddig nem is szerettem a csokoládét, ott táblaszámra faltam.” Törőcsik Mari fogad így a kaposvári Csiky Gergely Színház öltözőjében. A Kossuth-díjas színésznő betegsége után a Schwajda György vezette teátrumban lép először színpadra. Marguerite Duras, a háború utáni francia irodalom jelentős alakjának Naphosszat a fákon című színművében játssza a főszerepet. A darabot Anatolij Vasziljev rendezi, s már javában folynak a próbák. Amikor művésznőnek szólítom a Nemzet Színészét, bal kezével nagyot csap a térdére, s azt mondja: hívjon csak Marinak. Jobbjával – ami még nehezen mozdul – a szövegkönyvet szorongatja. Hiába kérlelte Vasziljevet, hadd hozza csak az aktuális oldalakat a próbákra, a „keményszívű” rendező nem engedte. Törőcsik Mari a cigarettától végleg elbúcsúzott, ám a kávétól nem tiltották el orvosai, akik maguk is állítják: gyógyulása valódi csoda.