A család közügy…

Családkonferencia Máriabesnyőn – Magyar Katolikus Családegyesület november 12. és 14. között, a máriabesnyői Mater Salvatoris Lelkigyakorlatos Házban megtartott ünnepi konferenciával emlékezett meg A boldogabb családokért című püspökkari körlevél megjelenésének tizedik évfordulójáról.

A család: a gazdaság és társadalom alapegysége

A család a hívő ember számára a megszentelt élet színtere. A házasság szentségében két ember szeretetből egymásnak átadja magát, s vállalja a gyermekáldást. Gazdasági és társadalmi szempontból azonban a család mindig is a gazdaság alapegysége volt, az archaikus társadalmakban éppúgy, mint a mai világban.

Az Olvasó írja

Halmos László Énekegyüttes – Örömmel olvastam lapjukban (Új Ember, november 8.) a Halmos Lászlót méltató sorokat. Egyúttal röviden beszámolnék egy Halmos Lászlóval kapcsolatos eseményről. Mosonmagyaróváron 1989 óta működik az ének- és zenetanárokból álló, tíz tagot számláló Halmos László Énekegyüttes.

A nagy tudós kis írásai

Száztíz éve született Radó Polikárp – Ugyan ki emlékeznék a száztíz éve született és harmincöt éve elhunyt nagy bencés professzorra, Radó Polikárpra éppen lapunk utolsó oldalán, fent a bal sarokban megjelenő „flekkes” (egy gépelt oldalas) írásainak felemlegetésével, ha nem mi? Igen komolyan vette ezt a bal felső sarkot, a megszokott (r. p.) szerzői megjelöléssel.

Álmodik a múlt: Kolozsmonostor volt, van…

Van, aki szerint 1060-1063 között I. Béla alapította a kolozsmonostori bencés apátságot, mások szerint Szent László király. Az alapítás együtt járt a kolostortemplom XI. századi építésével. Feltételezik, hogy az első fából készült, amelyet hamarosan kőtemplom követett. A nagy tatárjárás teljesen elpusztította a kolostort a templomával együtt, amely csak IV. Béla 1263. évi újjáalapításával újult meg. Ekkor épült a csúcsíves templom, toronnyal.

Tűnődés a hétről: „Minden nagyon szép…”

Némi elképedéssel olvastam egyik napilapunk egyik cikkének címét: „Ne csak hittant, számtant is!” Arról szól a fáma, hogy az iskolai hitoktatásra nincs (elég) pénz, és lám, számtan helyett is hittant tanulnak a diákok. Alaposabb szemlélődés után kiderült, hogy a mondást Mária Teréziának tulajdonítják. Akkor viszont illett volna idézőjelbe tenni, hiszen az olvasó így azt hiheti, hogy a tanintézményekben rogyásig a hittant oktatják, úgy kell becsempészni a matematikát.