Halmos László Énekegyüttes – Örömmel olvastam lapjukban (Új Ember, november 8.) a Halmos Lászlót méltató sorokat. Egyúttal röviden beszámolnék egy Halmos Lászlóval kapcsolatos eseményről. Mosonmagyaróváron 1989 óta működik az ének- és zenetanárokból álló, tíz tagot számláló Halmos László Énekegyüttes.
Száztíz éve született Radó Polikárp – Ugyan ki emlékeznék a száztíz éve született és harmincöt éve elhunyt nagy bencés professzorra, Radó Polikárpra éppen lapunk utolsó oldalán, fent a bal sarokban megjelenő „flekkes” (egy gépelt oldalas) írásainak felemlegetésével, ha nem mi? Igen komolyan vette ezt a bal felső sarkot, a megszokott (r. p.) szerzői megjelöléssel.
Van, aki szerint 1060-1063 között I. Béla alapította a kolozsmonostori bencés apátságot, mások szerint Szent László király. Az alapítás együtt járt a kolostortemplom XI. századi építésével. Feltételezik, hogy az első fából készült, amelyet hamarosan kőtemplom követett. A nagy tatárjárás teljesen elpusztította a kolostort a templomával együtt, amely csak IV. Béla 1263. évi újjáalapításával újult meg. Ekkor épült a csúcsíves templom, toronnyal.
Némi elképedéssel olvastam egyik napilapunk egyik cikkének címét: „Ne csak hittant, számtant is!” Arról szól a fáma, hogy az iskolai hitoktatásra nincs (elég) pénz, és lám, számtan helyett is hittant tanulnak a diákok. Alaposabb szemlélődés után kiderült, hogy a mondást Mária Teréziának tulajdonítják. Akkor viszont illett volna idézőjelbe tenni, hiszen az olvasó így azt hiheti, hogy a tanintézményekben rogyásig a hittant oktatják, úgy kell becsempészni a matematikát.
Gondolatok egy új családpolitikához – A családot kifogyhatatlan erőforrásnak tartjuk, mert ereje a szeretetből fakad. Ha erősek a családok, erős a nemzet.
Idén ősszel kétszer is jártam a nagy magyar pusztán, először szeptember végén, majd nemrég, október utolsó napjaiban. Mint sok éve már, a darvakat, a daruhúzást szerettem volna látni, de a Hortobágy a szépen krúgató nagy szürke madarakon kívül ezernyi más látnivalót is kínál a természet rajongói számára. A daru korábban költött Magyarországon, utolsó fészkelését az 1910-es években figyelték meg a Fonyódhoz közeli Nagyberekben, de a lápok és mocsarak lecsapolása után eltűnt, és ma csak vonulás idején keresi fel hazánkat.
A Celldömölk melletti Ostffyasszonyfán van Közép-Európa egyetlen, kegyeleti emlékhelyként megőrzött és gondozott első világháborús hadifogoly-temetője, ahol 10 813-an vannak eltemetve – román, orosz, szerb, zsidó, olasz, litván és magyar katonák nyugszanak egymás mellett békében.