A Művészettörténeti ABC meghatározása szerint az orientalista festő „keleti képeket alkotó festő. Az irányzat a XIX. században lendült fel az egyiptomi hadjárat, a görög szabadságharc és Algéria meghódítása idején.”
A legnépesebb, mintegy hetvenmilliós arab muzulmán (szunnita) ország lakosságának tíz százaléka kopt keresztény. Magdalena Suerbaum a német Bilder der Gegenwart című lapban mutatja be életüket, mindennapjaikat.
Kevés olyan hely van Magyarországon, ahol egyszerre találkozhatunk a gótika, a reneszánsz és a barokk stílus legszebb hazai emlékeivel. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei város, Nyírbátor, amely Máriapócs kegyhelyének szomszédságában éli mindennapjait, szerényen büszke említett kulturális értékeire és történelmi hagyományaira.
Szent Ferenc Kistestvérei Miskolcon – Öten vannak, öt felszentelt, derűs pap. Ők alkotják a szerzetesközösséget, hivatalos nevükön Szent Ferenc Kistestvéreit. Alapításukat 1990-től számítják, a miskolc-vasgyári plébánián élnek, ez a rendházuk. Tizenegy egyházközséget látnak el, hármat a városban, a többit pedig a környező településeken.
Országos karizmatikus találkozó a prófétaság jegyében – Prófétául rendeltelek a nemzetek számára címmel rendezték meg a Magyar Katolikus Karizmatikus Megújulás tizennyolcadik országos találkozóját november 7-én az újpest-káposztásmegyeri Ice Centerben.
Szigorúbb vizumpolitika Izraelben – Az izraeli belügyminisztérium az elmúlt évben megszigorította a papoknak és a szerzeteseknek az országba való belépést engedélyező vízumok érvényességi idejét. Míg korábban a kiadott vízumok két évre szóltak, ezt most egy évre korlátozták – mondta Antonio Franco érsek, izraeli apostoli nuncius. Ez az intézkedés komoly problémát jelent az egyház pasztorális életének szervezésében. Arra is volt példa, hogy a vízumok kiadását teljesen leállították. Pierbattista Pizzaballa szentföldi kusztos szerint az egyháznak nagyon nehéz úgy terveznie munkáját, hogy nem tudja biztosan, az izraeli területen lelkipásztori munkát vállaló szerzetesek megérkeznek-e vagy sem.
A papság éve – Jézus Szentséges Szívének ünnepén XVI. Benedek pápa megnyitotta a papság évét. A pápa szeretné, ha fölelevenítenénk a szent papság életének történeteit, és tanulnánk belőle. Mit? Azt is, hogy sokszor nagyon küzdelmes, akadályokkal tűzdelt a lelkipásztorok élete. Ilyen küzdelmes élete volt Kiss Ferenc plébánosnak. 1948-ban került Pitvarosra, a Felvidékről ide áttelepített emberek lelkigondozására. Mindszenty József bíboros úr 1948. május 23-án Makón, a Mária-napok alkalmából az iskola előtti téren ünnepi szentmisét mondott. Mivel az ő egyházmegyéje területéről telepítettek ki bennünket, Kiss Ferenc plébános úr kérte, hogy látogasson el Pitvarosra.
„Őrizd szép hírünket ellenségtül, oltalmazz bennünket ár vizektül .” (Jászladányi felirat) – Ezt a képet sok évvel ezelőtt Pécsett készítettem: az egyik ház fülkéjéből nézett le rám ez a szomorú szent, akit mindannyian jól ismerünk. Tüskés Gábor és Knapp Éva 1988-ban megjelent dolgozatából (amelyből most több részt is idézek) tudom, hogy a barokk kori szenttisztelet egyik legreprezentatívabb megnyilvánulása Közép-Európában Nepomuki Szent János kultusza volt. Ez a tisztelet mindjárt szentté avatása után (1729) virágozni kezdett.