Támadás az egyházi műsorok ellen – Az egyházak vezetőinek értesülése szerint a Magyar Televíziót érintő, jövő évre tervezett költségvetési elvonások súlyosan veszélyeztetik az MTV közszolgálati feladatvállalását, hiszen nem teszik lehetővé újabb vallási műsorok készítését. – A hírrel kapcsolatban Pákozdi Istvánt, a püspöki konferencia tévéreferensét kérdeztük.
Keresztes Szent János áldozópap és egyháztanító (December 14.) – Fontiverosban (Spanyolország) született 1542-ben.
Új feladatok és új kihívások – A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a budapesti Francia Intézet szervezésében kétnapos konferencia várta az érdeklődőket Demokrácia és vallás – Az állam és az egyházak: érdekházasság vagy különélés? témakörben december 3-án és 4-én. A konferencia által felvetett kérdések talán a legidőszerűbbek a ma Európájában. A pénzügyi válság, az erkölcsi züllés, a nemi hovatartozás megkérdőjelezése, a család és az egyes ember személyének védelme: a jelenségeket vég nélkül lehetne sorolni. Az egyházak – különösen a történelmi egyházak most új feladatokkal és kihívásokkal szembesülnek.
„Egy lépés előre” – mondta VI. Pál pápa, amikor 1969. november 30-án aláírta a szentmise új, népnyelvű szertartását elrendelő okmányt. Ezzel teljessé vált a II. vatikáni zsinat által kívánt, megújult miseszertartás. Ennek eredményeképp a hívek jobban bekapcsolódhattak a szertartás menetébe, hiszen a pap velük szembefordulva, anyanyelvükön mutatta be a szentmisét.
Gasquet bíboros egyszer ellátogatott egy bányába: a tárnákból feljövő bányászoktól azt kérdezte, mit tudnak Jézus Krisztusról. A válasz így hangzott: nem ismerjük, a mi tárnánkban nem dolgozik ilyen nevű ember. A mai evangéliumban Keresztelő Szent János élethivatasának tekinti, hogy tanúságot tegyen Jézusról, bemutassa őt az embereknek.
Az Eucharisztia misén kívüli tiszteletét leíró fejezet után a Liturgikus vezérkönyv a különböző ájtatosságokhoz kapcsolódó imádságokat közli A Jézus Szívéhez történő felajánló imádság az év folyamán tetszés szerint vehető a Jézus Szíve-litániák elimádkozása után, Krisztus király ünnepéhez viszont előírás szerint is hozzátartozik.
Advent a várakozás ideje – ezt tudjuk mindannyian. De kire, mire is várunk tulajdonképpen? Bizonnyal várjuk a születés ünnepét, a betlehemi éjszaka felidézését. Bizonnyal készülünk a nagy emlékezésre, amikor megjelenik előttünk egy „csendes éj” képe az Újszülöttel, Máriával és Józseffel, a hódoló pásztorokkal. Csakhogy az adventi szentírási szakaszok mintha megzavarnák ezt az idilli képzetet. Túl a közismert karácsonyi eseménysoron valami egészen más felé is irányítják figyelmünket: egy Király érkezésére, ítéletre, számadásra, végre és beteljesülésre.
December 4-én érkezett meg a Szent Péter térre a karácsonyfa, amely idén Európa egyik legzöldebb vidéke, a belgiumi Ardennek ajándékaként érkezett Rómába. A 30 méter magas, 14 tonnás fenyőfa csaknem százéves.