Szárnyaltam, tettem a dolgomat

Frajka Félix ferences nyolcvanéves – „Földet néktek annyit nem tudunk adni, amiből megélhetnétek, de kitaníttatunk benneteket, és az segít majd megélni” – ezzel bocsátotta útjára a nyolc gyermeket a vasutas apa és felesége. Amikor Frajka János P. Félix ferences szerzetes fölidézi ezt a Tövis utcai kolostorban, tekintete mélyén látom, Boldogházán jár, a Jászberényhez közeli kicsiny település vasúti házában. Itt dolgozott a MÁV-alkalmazott édesapa, aki mellette vándorméhészettel foglalkozott és ezermesterkedett. Nyugdíjba vonulása után maga művelte meg a földjét, míg be nem kényszerítették a téeszbe.

Torinói lepel

Az Új Ember rejtvénysorozata – Idén tavasztól egy ideig újra látogatható lesz a keresztény hagyomány által Krisztus halotti leplének tartott torinói lepel. Ebből az alkalomból rejtvénysorozatot indított az Új Ember a lepelről ‒ amint tette a Szent Pál-évben a nemzetek apostolának életéről.

Szűz Máriától Boldogasszonyig

Húsz helyen állítják ki a Kárpát-medencében – Szűz Mária alakja – a magyar népnyelv Boldogasszonya – különleges helyet foglal el a nemzeti emlékezetben és a szakrális tudatban. A magyar nép Szűz Mária-tisztelete Szent István kora óta elevenen él. Az ország számos pontján ismerünk Mária-kegyhelyeket, s a művészet folyamatosan visszatérő témája a Szűz élete és isteni küldetése.

Magyar katolikusok kálváriája Clevelandben

A hatszáz fős egyházközség sorsa is megpecsételődhet – A helyi püspökség tervei szerint idén június 30-án, délután négy órakor végleg bezárja kapuit a több mint százéves Szent Imre-templom az ohiói Clevelandben. A templom kincseit – köztük a Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázoló festett üvegablakokat – interneten árverezik el. Richard Gerard Lennon püspök „gazdasági és demográfiai” okokra hivatkozva egyházmegyéjében ez idáig harmincegy templomot záratott be a tervezett ötven közül, köztük öt, magyarok által alapított és fenntartott, a püspökség birtokában lévőt.

A „kis lépések” embere volt

Száz esztendeje született Lékai László – 1910. március 12-én, Zalalövőn született Lékai László, a Kádár-korszak egyháztörténetének sorsformáló alakja, akinek neve összeforrott az általa hirdetett „kis lépések politikájával”, amely a szocialista állampárt felügyelete alatt élő egyház alapvető helyzetének elfogadását, az ország vezetésével való kénytelen együttműködést és az ettől remélt szerény lelkipásztori lehetőségek biztosítását jelentette, így többek között néhány lelkipásztori és szociális intézmény alapítását. Ahogyan egyik életrajzírója mondja: „Történelmi szerepének egyszerre volt meghatározója és áldozata.”

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.