Az IOR igazgatója a gazdasági válságról

A nyolcvanas évek vége felé azonban a neomalthusiánusok hamis előrejelzései, valamint a Nyugaton állandósuló demográfiai csökkenés a gazdasági fejlődés folyamatos lassulását eredményezte. A gazdasági visszaesés nyomán felgyorsult a globalizáció, mind fontosabb szerephez jutott Ázsia. A globalizáció mellett felgyorsult a két világhatalom közötti békefolyamat is, amely a hidegháború lezárásához vezetett. 2001. szeptember 11-én azonban új időszak vette kezdetét. A nemzetközi terrorizmus megjelenése újra a védelmi rendszerek fejlesztésére terelte a figyelmet. Az Egyesült Államokban éves szinten 14 százalékkal nőttek a katonai kiadások, 2001-től napjainkig pedig az amerikai gazdaság megerősítése a hadiipar területén szinte megkétszereződött. Hasonló jelenség azonban Ázsiában is lezajlott, ami ismét geopolitikai átrendeződéssel járt. Az amerikai hadiipari beruházások azonnali anyagi ráfordításokat igényeltek, mégpedig úgy, hogy mindez más beruházásokat és kiadásokat ne érintsen, s továbbra is fedezni lehessen a gazdasági növekedéshez szükséges fogyasztásokat. Ennek végeredménye az adósságok megnövekedése lett, végül ez vezetett a jelenlegi gazdasági krízishez. A válság előmozdíthatja a deglobalizációt (a globalizáció ellentétét) és a protekcionizmus (áruvédelem) megerősödését az ázsiai országok kárára. Napjaink geopolitikai helyzete talán egy esetlegesen új hidegháború kialakulásának látszatát keltheti az Egyesült Államok és Kína között. Az ázsiai országot azonban semmiképpen sem lehet összehasonlítani a hetvenes évek Szovjetuniójával, sem a mai Egyesült Államokat a nyolcvanas évek Amerikájával. A világ megváltozott, sokkal inkább kétpólusú, ami sejtetni engedi a kelet és nyugat közötti párbeszéd nehézségét is. Éppen ezért jobban kell figyelnünk mindazokra, akik a békéért fohászkodnak, mint XVI. Benedek pápa – zárja cikkét Ettore Gotti Tedeschi.