Beszélgetés Marko Rupnik szlovén jezsuitával – Amikor XVI. Benedek pápa San Giovanni Rotondóban, Szent Pio atya új templomában járt, hosszan elidőzött annál a hatalmas mozaikképnél, amely Pio atya börtönbeli megjelenését ábrázolja Mindszenty József bíborosnál. Erről beszélgettünk a rotondói altemplom mozaikművészével, Marko Rupnik szlovén jezsuita szerzetessel római műtermében.
Mindszenty bíboros és Pio atya misztikus találkozása – Harmincöt éve, 1975. május 6-án halt meg Mindszenty József bíboros a számkivetésben. Ez alkalomból évről évre püspökök és papok vezetésével hívek ezrei zarándokolnak sírjához, 1991 óta az esztergomi bazilikába.
A változásra szavazott az ország – „Az eredmény egyértelmű, nem is lehetne ennél egyértelműbb – mondotta április 25-én este, a parlamenti választások második fordulója után Sólyom László köztársasági elnök.
Az anyák szerető gondoskodása nemcsak gyermekük testi szükségleteire terjed ki, a lelki nevelés is nélkülözhetetlen, hiszen az ember a test és a lélek egysége. Sokan jártak már a Szentföldön hazánkból is, ezért nem gondoltam a saját élményeimről nyilvánosan beszámolni. A mai napon azonban – anyák napján – talán elmondhatom: az én indíttatásom kissé eltér a legtöbbekétől.
Imádsággal is emlékezzünk meg róluk – Májusban, a Szűzanya hónapjában, annak első vasárnapján ünnepeljük az édesanyákat. Hazánkban éppen a Mária-tisztelethez kapcsolódva hirdette meg először 1925-ben az Ifjúsági Vöröskereszt az anyák napját.
Santo Stefano Rotondo: Szent István-körtemplom. Nincs az a magyar zarándokcsoport, az a pár napot Rómában töltő turista, aki ne keresné fel az Örök Város „legmagyarabb” templomát. Ott van eltemetve Lászai János gyulafehérvári főesperes, aki gyóntatóként szolgált a XVI. században. Reneszánsz síremlékén a mindenki által ismert szavak: Roma est patria omnium fuitque – Róma mindannyiunk hazája. Ott láthatjuk festményeken többek között Sarolt álmát, Szent István királyunkat, Szent Imre herceget. Magyarnak tartjuk a helyet, mert a XV. századtól a pálosoké, majd azé a Collegium Germanicum et Hungaricum intézményé lett a templom, ahol számtalan magyar kispap tanult, s tanul mind a mai napig.
Talán ez volt az az alcím, amely felkeltette figyelmemet. Arend Theodor és Van Leeuwen könyvének főcíme (Kereszténység a világtörténelemben) ugyanis azt sejtetheti, hogy a mű egyike az egyháztörténeteknek, melyekből – szerencsére – bővebb és rövidebb változatok is közkézen forognak. Ám ez az alcím napjainkat idézi, azokat az évtizedeket, amelyekben a kereszténység kétségtelenül védekezésre kényszerült, s mind többeknek az a jogos meggyőződése, hogy egy korszak végére értünk, s az új időszak kihívására a kereszténység csak modellváltással válaszolhat. Nem reménytelenül, nem elveink feladásával, hanem abba az ígéretbe kapaszkodva, hogy Péter egyházán a pokol kapui sem vesznek erőt.
Ádám János volt jezsuita tartományfőnök – A miskolci jezsuita templomban április 23-án búcsúztatták Ádám János jezsuita atyát, aki nyolcvanharmadik születésnapján, a múlt héten halt meg rendtársai körében. Ádám atya – sokaknak csak „az atya” – majdnem huszonöt évig volt a magyar jezsuita rendtartomány vezetője vagy a tartományfőnök helyettese. Emellett évtizedeken át különösen sokat dolgozott fiatalokért az Egyesült Államokban, majd a rendszerváltás után Magyarországon.