Nagyvonalú tettek egy fáradt korban
Szentmise és történelem a kolostor romjainál
Százak gyűltek össze a Margit-szigeti kolostor romjainál, ahol IV. Béla király leánya sok száz éve szerzetesként élt. Évtizedek óta szokás, hogy az egyházmegye főpásztora a Szent Margit égi születésnapjához közeli vasárnapon itt mutat be szentmisét. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek ebben az évben január 16-án délelőtt tett így, imádkozott a hívekkel hazánkért, a magyar népért. A tavaszias időben nagy tömeg gyűlt össze, hogy több katolikus iskola diákjaival együtt részt vegyenek a szertartáson.
A megújulófélben lévő Margit híd felől a romok felé sétálva egyre csökkent a város moraja. Az autók zaját átvette a bicikliző, labdázó gyerekek ricsaja, szüleik időről időre felhangzó fegyelmező szavai. Hatalmas öreg fák alatt baktattam a szentmise helyszínére, s Arany Jánosra gondoltam – kedves tölgyeit kerestem, és a múlt nyomai után kutattam tekintetemmel.
Ökumenikus imahét a Krisztus-hívők egységéért
Január 16. és 23. között tartják világszerte, így Magyarországon is az ökumenikus imahetet a Krisztus-hívők egységéért. Az imahét alapigéje az Apostolok cselekedeteiből vett idézet: „…kitartottak az apostolok tanításában.”
Az ökumenikus imahét ünnepélyes megnyitása január 16-án, 18 órakor lesz Budapesten, a fasori református templomban. Ez az istentisztelet egyben Magyarország EU-elnökségének egyházi megnyitó ünnepsége is.
2011/1. Hálózati hozzáférések
{gallery}stories/Embertars/2011-01:200:300:1:1{/gallery}
Egyházüldözésről és egyházüldözőkről
Könyvespolcra
Immár a harmadik tanulmánykötet jelent meg a Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány közreműködésével a kommunista egyházüldözés évtizedeiről, amint erre Erdő Péter bíboros is utal ajánló soraiban. Ezúttal, bár címe szerint csak a Kádár-korszak, valójában az egész negyvenöt éves diktatúra egyházüldözéséről szóló, értékes kötetet kaptunk egy májusi ökumenikus konferencia anyagából. Nem is lehet igazán markánsan szétválasztani a Rákosiés a Kádár-korszak egyházüldözését, hiszen Kádár János tevékeny részese volt a Rákosiféle terrornak is. Amit „puha diktatúrának” szoktak nevezni, módszereiben talán finomabb, hatásában viszont annál veszélyesebb, megalkuvásra késztetőbb volt.
Szent Margit engesztelő élete
Szentmise hazánkért a Margit-szigeti kolostor romjainál
Az egyház január 18-án ünnepli Árpád-házi Szent Margit égi születésnapját. Az utóbbi évtizedekben hagyománnyá vált, hogy a Margit-szigeti kolostor romjainál, ahol IV. Béla lánya szerzetesként élt, az esztergomi érsekek hálaadó szentmisét mutatnak be hazánkért. Idén Erdő Péter bíboros január 16-án, vasárnap délelőtt 11 órakor mutatja be az ünnepélyes szentmisét, amelyre mindenkit szeretettel várnak.
Az ünnep lehetőséget ad arra, hogy Szent Margit erényekben gazdag életét újragondoljuk, és üzenetét a mai ember számára értelmezzük. A szerzetesnő erényei közül az egyik legszembetűnőbb az engesztelés volt. Korunkban talán érthetetlennek tűnik, hogy egy fiatal királylány miért tartotta fontosnak, hogy az Úr megbocsátó kegyelmét kérje, hiszen egész életét tisztaságban és szegénységben, kolostorok falai között élte. A róla szóló életrajzi írásokat olvasva azonban megkaphatjuk rá a választ: engesztelését Jézus keresztáldozatához kapcsolva a magyar népért ajánlotta fel.
Vértanúk tanúit keressük
Ferencesek felhívása
A hét ferences vértanú boldoggá avatási ügyének előmozdításához újabb tanúk jelentkezését várja a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány. A hét szerzetes 1944 és 1954 között életáldozatával tett tanúságot hitéről és emberszeretetéről.
Hárman a szovjet, illetve jugoszláv csapatok, négyen pedig a kiépülő kommunista rendszer áldozatai lettek. A püspöki konferencia december elején hozott döntése értelmében támogatja Körösztös Krizosztom, Kovács Kristóf, Hajnal Zénó, Kiss Szaléz, Lukács Pelbárt, Kriszten Rafael és Károlyi Bernát boldoggá avatásának ügyét.