Erdő Péter bíboros nagyböjti katekézise a családról

    Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a budapesti Szent István-bazilikában ötrészes katekézis-sorozatot tart a családról. A nagyböjt vasárnapjain, a hat órai szentmise után elhangzó előadások a családnak a Teremtő szándéka szerinti fogalmát, szerepét, feladatait járják körül.

    – Mivel a püspöki konferencia meghirdette a család évét, egyértelmű volt, hogy a katekézisnek a családról kell szólnia – mondta a bíboros. – A tematika főleg II. János Pál pápa Familiaris consortio kezdetű apostoli buzdítását követi, hiszen a dokumentum éppen harminc évvel ezelőtt jelent meg. Az is megfigyelhető, hogy az utóbbi években újabb és újabb témák merültek fel – úgy tűnik, a családdal és a házassággal kapcsolatos társadalmi válság elmélyült. A Tanítóhivatal olyan kérdésekre is kitér, amelyekről harminc évvel ezelőtt még nem volt szó.

    A kiindulópont a házasságnak és a családnak a Teremtő szándéka szerinti fogalma. Már a fogalom körül is nagy ma a zűrzavar, hiszen sokan úgy gondolják, hogy az ember kényekedve szerint határozza meg, mit jelent a házasság, a család. Mi azonban meg vagyunk győződve arról, hogy ez nem pillanatnyi érdekeinktől vagy gondolatainktól függ, hanem adottságként kapjuk, teremtett valóságunk részét alkotja.

    A család rendeltetésével kapcsolatban a katekézis-sorozat korábbi előadásaiban elhangzott: a család feladata az élet továbbadása és védelme, továbbá a családra hárul a nevelés különleges feladata. A harmadik beszédben a család azon különleges feladatáról esett szó, amelyeket a társadalom érdekében kell betöltenie. Ma a társadalom önmagában is sok konfliktus forrása: sokan úgy gondolkodnak róla, hogy igazi mozgatóereje a harc, a konkurencia, a verseny, és ezek során súlyos konfliktusok támadnak. A ellentéteknek pedig vesztesei is vannak. Akadnak olyanok, akik erőszakhoz folyamodnak, esetleg rezignálódnak vagy elszigetelődnek a többi embertől. A depresszió is népbetegség manapság. Az emberek közötti viszonynak a szeretetre, a bizalomra, az irgalmasságra épülő rendjét a családban tudjuk megtapasztalni. A házastársak életszövetsége az Isten és az ember közötti szövetség megjelenése. Ebből a szövetségből következik az irgalom és az az alapvető légkör, amely a család számára lehetővé teszi, hogy megoldásokat kínáljon a társadalom számára, hogy hozzájáruljon a minket körülvevő, konfliktusokkal teli társadalmi valóság emberibbé válásához. – Azt hiszem, ez a küldetés megérdemli, hogy a társadalom is értékelje, azaz elismerje a családot mint létező intézményt. Ne próbálja megszüntetni mint meghaladott intézményi formát, és ne találjon ki olyan családmodelleket, amelyek például lehetetlenné teszik a gyermekek vállalását, az élet szolgálatát. Nagyon fontos dolog az is, hogy azokat a feltételeket, amelyek az emberhez méltó lakáshoz, a gyermekek neveléséhez vagy az iskolaválasztáshoz kapcsolódnak, a társadalom megteremtse – szögezte le a bíboros, majd kitért az Apostoli Szentszék által 1983-ban adott családjogi chartára, amely ma is nagyon aktuális pontokat tartalmaz. – Nem az egyház kérései ezek, hanem hitvallás amellett, hogy a Teremtő milyennek akarta a családot és az emberi közösséget általában. Hitvallás ez amellett, hogy a családnak meg kell adni bizonyos lehetőségeket ahhoz, hogy fejlődhessen, és hogy az emberiség élhessen. Azt hiszem tehát, hogy ma is a negyedik parancsolat aktualitása áll a középpontban: atyádat és anyádat tiszteljed, hogy hosszú életű legyél a földön! – mutatott rá a főpásztor.

Zimányi Ágnes