A tér

 „A Moszkva térig jár az 56-os busz.

Sok az ellenőr, és rég nincs kalauz.”

     Hobo Blues Band

„Kéz a kézben átmegyünk a Moszkva téren.”

     Republic

Mindennap áthaladok rajta. Kétszer. Egyszer reggel. Egyszer este. Kihagynám, ha lehetne. De nem lehet. Kikerülhetetlen. Megkerülhetetlen. Annak ellenére, hogy zsenge ifjúságom nem a fővárosban telt, vagyis nem bandáztam itt, nem ehettem a hamisíthatatlan téri hamburgerből, túl sokszor nem várakoztam az óra alatt, és a Gomba presszó kínálatába sem nyerhettem betekintést – őt magát mégis ismerem. És elmondhatom: megfogalmazhatatlan, amit érzek iránta. Hogy szeretem-e vagy sem? Érzéseim ennél árnyaltabbak. Kívül esnek ily egyszerű földi kategóriákon. Ha jól belegondolok, még szép emlékek is fűznek hozzá. És gyakran a fülembe cseng néhány, számomra örök érvényű dal is, amely őrzi a nevét, azt, amelyiket hatvan éven át viselt. De az is igaz, kerülgetett már egyféle szégyenérzet is vele kapcsolatban, különösen akkor, amikor a jóléti társadalmak egyikéből érkezett ismerőseimet kalauzoltam át rajta. Érzelmek, emlékek ide vagy oda, egy biztos: az ez év májusáig Moszkva névre hallgató tér enyhén szólva nem a legszebb hely a fővárosban.

Világnézetileg semleges?

Aáry-Tamás Lajos az oktatási jogok biztosa vizsgálatot indít

Átfogó vizsgálatot indít Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa az egyiskolás települések oktatási intézményeinek egyházi fenntartásba kerülése miatt. A biztos szerint jogilag aggályos, hogy a település egyetlen iskolája egyházi fenntartásba kerüljön, mert minden gyermek számára biztosítani kell a világnézetileg semleges oktatás lehetőségét. Az Országgyűlés tavalyi törvénymódosítása megkönnyítette, hogy az anyagilag nehéz helyzetbe került önkormányzatok egyházi fenntartásba adják iskoláikat. Ennek köszönhetően sok falusi iskola menekülhet meg a bezárástól.

Elindulni Jézus szavára

Görögkatolikus lelkiség

Jézus Krisztus feltámadásának örömében negyven napon át elmélyedve érkeztünk el mennybemenetel ünnepéhez, most pedig – ötven nap elteltével – pünkösd nagy titkait szemléljük. Pünkösd vasárnapján és hétfőjén a Szentlélek eljövetelére és a Szentháromság felfoghatatlan valóságára szegezzük tekintetünket. A hétfői ünnep evangéliumi szakasza két részből (Mt 18,10-20 és Mt 28,18-20) tevődik össze. Az előbbi többek között Jézus földi küldetésének lényegére mutat rá („Az Emberfia azért jött, hogy megmentse, ami elveszett.”), míg az utóbbi Jézusnak a tanítványokhoz intézett szavait tárja elénk: „Menjetek tehát, tegyetek tanítványommá mind a népeket.”

A Páduai Szent humanizmusa

Ferdinando Camon olasz író az oltárról elmélkedik egyik regényében: „Minden oltárnak megvan a maga köve. Minden szent kőben vannak ereklyék. S ily módon a világ minden oltárát összetartja egy kötelék, amit az egyház szentek közösségének hív.”

Il Santo – mutatja Pádua utcáján valaki, amikor a bazilikáról kérdezem. A Szent. Így hívják a főtemplomot patrónusáról, Antonióról, a legnépszerűbb szentek egyikéről. A portugál származású ifjú először az Ágoston-rendi kanonokok közé lépett, de amikor kolostora (a királyi!) politikai csatározásokba kezdett, nyugtalanná vált, s a szomszéd kolostor ferenceseinél keresett védelmet (a gazdagság ellen).

A hű szolga figyelme

Fedezzük fel a zsolozsmát! (7.)

A zsolozsma imaórái az idő kozmikus körforgását követik: a huszonnégy órás nap egyes pillanatai az imádság kiemelt, védett időpontjaivá válnak. Ezek az időpontok az egyes napszakokhoz kötődnek, amelyek régtől fogva, amióta az időt felosztja, méri, különös jelentőséggel bírnak az ember számára.

Garanciák kellenek a szabad vallásgyakorlásra

Az új egyházi törvényről a püspöki kar ülésén

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) május 31. és június 1. között megtartotta nyári rendes ülését. Az új vallásügyi törvény tervezetével kapcsolatban az MKPK kiemelte annak fontosságát, hogy a törvényben legyenek meg a garanciák a szabad vallásgyakorlásra, amelynek elengedhetetlen feltétele az egyházak autonómiájának tiszteletben tartása az egyház és az állam különválasztásának elve alapján, amelyet az új Alkotmány is megerősít.

Pünkösdi pillanatok

Pünkösd ünnepével gyerekként nem nagyon tudtam mit kezdeni, pedig hittanon mindent megtanultam a Szentlélekről és az eljöveteléről, tudtam és szerettem a Lélek-hívó népénekeket. De valahogy nem értettem, nem ragadott magával, még annyira sem, hogy kérdezzek Róla. Talán az is oka lehet ennek, hogy nagyon korán, tízéves koromban bérmálkoztam. Kevés volt a gyerek a templomban annak idején, örült a plébános úr, hogy Budapest egyik legnagyobb templomából legalább egy testvérpárt küldhetett a Szent István-bazilikába, Lékai bíboros úrhoz a bérmálásra. Meg talán nem is tudtam elképzelni a Szentlélek Istent.

Hazánk új apostoli nunciusa

 

XVI. Benedek pápa 2011. június 6-án Alberto Bottari de Castello oderzói címzetes érseket Magyarország apostoli nunciusává nevezte ki. Alberto Bottari de Castello Olaszországban, Montebellunában született 1942. július 5-én. 1966. szeptember 11-én szentelték pappá a Trevisói egyházmegyében. 1973. december 3-án Rómában a kánonjogi doktorátus megszerzését, valamint a vatikáni diplomataakadémia elvégzését követően a Szentszék diplomáciai szolgálatába állt.