Éveim trópusán
Vers
Ó, Uram, ne engedd, hogy túl sokat
lásson szemem – elhullok a próbán.
Oly szürke köröttem minden, akár
kopárló, befagyott őszi égbolt
– korcsolyapálya a senkiföldjén.
Ó, Uram, ne engedd, hogy túl sokat
lásson szemem – elhullok a próbán.
Oly szürke köröttem minden, akár
kopárló, befagyott őszi égbolt
– korcsolyapálya a senkiföldjén.
Az évforduló alkalmából megjelent számos írás is példázza, amit Helmut Hoping professzor állít: a XIX. század második felében alkotó zeneszerző, karmester Mahler már életében sajátos értelemben vett „istenkereső mártír” volt. Ez a „sajátos értelem” fejeződött ki talán egy ifjúkori levelében, amelyben azt állította, hogy számára három dolog számít szentnek: a művészet, a szerelem és a vallás. Életét valóban fel kellett áldoznia e hármas oltáron, és a végén nem adatott meg neki az igazi beteljesülés élménye sem. Vagy a megváltó szenvedésben mégis?
Az esztergomi Keresztény Múzeum gyűjteményében található egy különleges kép, amelynek jelentése nehezen fejthető meg. A látogató könnyen fel is hagyna a festmény értelmezésével, hiszen a részletek semmilyen támpontot nem nyújtanak neki. E heti írásunkban kísérletet teszünk arra, hogy segítséget nyújtsunk e festmény nézőjének.
A kép értelmezése során több jelentésszintet tudunk elkülöníteni. Ami elsőre csak egy hétköznapi jelenetnek tűnik, gyakorlatilag egy vallásos téma rejtélyes megfogalmazása. A képen egy ablak előtt ülő nőt láthatunk, aki egy orsót tart felemelt jobb kezében. Lába előtt kis ládikók, feje feletti kis polcon további orsók, illetve kiterített kelmék. A festmény rejtélyessége tovább fokozódik, ha kitekintünk az ablakon, amely egy gótikus város utcarészletére nyílik. Az utcán egy díszesen felszerszámozott ló áll, előtte két boroshordó. A tárgyakat az asszony fejéből kiinduló vörös vonalak, szálak kötik össze.
Aki ismeri Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, az tudja, hogy e táj bővelkedik természeti, kulturális és vallási kincsekben. A megye értékeit felkarolandó jött létre a Hit és egészség projekt. Nyírbátor, Máriapócs és három történelmi egyház fogott össze. A fejlesztés uniós pályázat keretében valósult meg. Így újult meg a máriapócsi kegytemplom, a nyírbátori római katolikus minorita templom és a kolostor negyedik szárnya, a nyírbátori református templom. E két megszépült település révén nagyobb figyelem irányulhat a megye egyéb értékeire is. Hiszen aki Máriapócsig és Nyírbátorig elutazik, nem térhet haza anélkül, hogy ne látta volna Tákos, Csaroda, Lónya „ékszerdobozait”, a kanyargó Tiszát, ne evett volna tarpai lekvárt, ne kóstolta volna meg a beregdaróci szilvapálinkát, és ne mártózott volna meg a térség új gyógyfürdőinek egyikében. Olvasóinkat az alábbiakban szabolcs-szatmár-beregi körutazásra invitálom, amely egy újság terjedelmi korlátaival küzdve csak néhány fontosabb állomásra kalauzolhat el.
A legendák földje, Nyírbátor – sárkányok és gótika Magyarországon
Sárkányok és magyar gótika? Bizony nem tévedés. Aki Nyírbátorban jár, lépten-nyomon sárkányokkal, gótikus ívekkel és kedves vagy éppen véres középkori történetekkel találkozik. Nyírbátor nevét írásos emlék először 1279-ben említi. A város legfényesebb időszaka a Báthory-családhoz köthető. A szinte mindenütt jelen lévő sárkánykultusz magyarázata is ebben keresendő. A Báthoryak címerállata ugyanis a sárkány volt, amely egyszerre utal a család erejére, de magára a sárkányölőre, a korban népszerű lovagszentre is.
Nyírbátornak két olyan temploma is van, amelyeknek csodájára járhat a világ, és amelyek 2011 májusától ismét eredeti szépségükben tündökölnek. A templomokat Báthory István erdélyi vajda kezdte el építtetni 1480-ban. A templomba lépve pompás hálóboltozattal fedett, magasba nyúló teret láthatunk, amelyet délről gyönyörű csúcsíves nagy ablakok világítanak meg. A család síremlékei közül kettő maradt meg. Báthory István erdélyi vajda síremléke és Báthori István országbíró kőszarkofágja. A reformáció előtt épült istenháza katolikus templomnak épült Szent György tiszteletére. Miután a katolikus ecsedi Báthori György feleségül vette a protestáns somlyai Báthory Annát, egyesült a család két ága és György valószínűleg felesége kedvéért elhagyta katolikus hitét. Innentől kezdve lett a templom reformátussá. E frigyből született egyébként a híres-hírhedt Báthory Erzsébet.
Gabriele Amorth, a Római egyházmegye nyolcvanhat éves exorcistája szerint egyre több fiatal kerül sátáni befolyás alá. Különösen hatékonynak találja Boldog II. János Pál közbenjárását a lelkekért való küzdelemben. „A kísértéseket elsősorban a bűnre vezető alkalmak kerülésével győzhetjük le, mert a gonosz mindig a leggyengébb ponton támad. Azután pedig: imával. Mi, keresztények előnyben vagyunk, hiszen ott van számunkra Jézus szava, ott vannak a szentségek, ott az ima – nyilatkozta május 17-én a Catholic News Agencynek (CNA) Gabriele Amorth.
A Die Welt német konzervatív napilap 2005. december 2-i számában interjút közölt Pedro Barrajon – amelyből a Magyar Kurír nyomán a témához tartozó részleteket közöljük – elmondta: A katolikus egyháznak a gonoszra vonatkozó tanítása nem változott az évszázadok folyamán. exorcista pappal a római Athenaeum Pontificium Regina Apostolorum antropológiaprofesszorával (jelenleg az intézmény rektora – a szerk.), aki a gonosz lelkekről és az ördögűzésről beszélt. Pedro Barrajon az interjúban

– Mi ez a tanítás?
–A tanítás alapja a Szentírás, amely szerint Isten teremtett minden élőlényt: az embert éppúgy, mint a tisztán szellemi lényeket, vagyis az angyalokat és a gonosz lelkeket.
– A gonosz lelkeket is Isten teremtette?
– Ő teremtett mindent. A keresztény hagyomány szerint a sátán és a gonosz lelkek bukott angyalok. Olyan angyalok, akik a teremtés kezdetén fellázadtak Isten ellen.
Autóbuszra vártam, kisvárosban. Bizonytalan a járat, hallottam egy dúlt arcú „pilótától”. Legyintett – amúgy fölényesen –, s továbbment. A népes várakozók közül valaki megszólalt: – Higgyék el, bár abszurd, de ezt az országot már csak a gyűlölet tartja össze.
Próbáltam a fogalmat elemezni, töredékmondatokba szorítani. Emlékezni bizonyos „szakszerű” magyarázatokra. Például: gyűlölet, gonoszság egytestvérek, az ember értelmének, akaratának szokásos hajlama. Mindezt önzésből, önmagáért keresi. Egyetlen mondatra emlékszem pontosan, a szerzőjére nem: „Lanyhaság az oka a rosszakaratnak.” Ha szeretnék valamit tenni, milyen elhatározás vezet elgondolásaimban. Magát a történelmet hívhatjuk tanúságtevőnek: voltak, akik másokat félrevezetve, önmaguk önzését helyezték előtérbe. Mások jó úton indultak, de a hatalom, a pénz leváltotta az erényeket.
Tudományosan vizsgálni és leírni a boldogságot, a bölcsességet vagy a kiteljesedést elsőre képtelenségnek tűnhet. A pszichológia egyik világhírű professzorának azonban éppen ez a szakterülete. Csíkszentmihályi Mihály „a fejlődés- és a neveléslélektan, valamint a kreativitás és a tehetségkutatás, továbbá az életmód és – minőség terén végzett tudományos munkásságáért, a pszichológiai fogalommá vált flow-állapot leírásáért, továbbfejlesztéséért” idén Széchenyi-díjat kapott, amelyet május 16-án vett át. A Claremont Graduate University (USA) professzora Budapesten járva ismeretterjesztő előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián egy közelmúltban lezárult kutatásról, Tudomány és felelősség címmel.