A legnagyobb avar kori temető

A teremtett világ mérhetetlenül gazdag: kincsek között és fölött élünk, bár ennek olykor (vagy inkább meglehetősen gyakran) nem vagyunk a tudatában. Mi több, e bennünket körülvevő kincsek nem kizárólag szellemi-lelki értelemben léteznek, de tárgyi, kézzelfogható módon is. Például a Balaton déli partján, a Siófoktól tíz kilométerre fekvő Zamárdiban, ahol a Kárpát-medence legjelentősebb avar kori leletegyüttese rejtőzik a földben. A szenzációs, ám egyelőre csak kevesek által ismert lelőhely titkaiba Csákovics Gyula polgármester és Tarr Péter iskolaigazgató avat be.

Zamárdi területe – kezdi az ismertetést Tarr Péter – az őskortól folyamatosan lakott volt: a földmunkálatok során nagyon sok régészeti lelet kerül elő, a legkülönbözőbb korokból. A legrégibb előkerült tárgyak a csiszolt kőkorból származnak. A leletek döntő része a római korból és a kései avar időkből való. Az avarok a Krisztus utáni VI. és IX. század között, mintegy kétszázötven évig éltek a Kárpát-medencében, vagyis a Római Birodalom bukását követő zűrzavaros időszakban. A VI. század elejének vad viharaiból az avarok emelkedtek ki győztesen – hatalmukat végül a Frank Birodalom törte meg. A Balaton vidéke a Frank Birodalom kevésbé fontos peremterülete volt, afféle ütközőzóna, ahol több kisebb-nagyobb népcsoport is megfért. Honfoglaló őseink ebbe a „légüres térbe” nyomultak be.

Életfák és lélekhelyek

Véget ért a cannes-i filmfesztivál

A 64. cannes-i fesztivál díjait múlt vasárnap, május 22-én osztották ki. A dél-francia tengerparti város 1946 óta ad otthont a világ egyik legismertebb és legnagyobb presztízsű filmes seregszemléjének. A fesztivál fődíját, az Arany Pálmát idén a Terrence Malick által írt és rendezett The Tree of Life (Az életfa) című amerikai alkotásnak ítélte a nemzetközi zsűri, amelynek elnöke az Oscar-díjas Robert De Niro volt. Egy napokban megjelent francia kritika szerint a nyertes film az élet és az önzetlen szeretet himnusza elragadó zenével és kiváló színészi játékkal. A történet egy texasi fiú felnőtté válását, „egy elveszett lélek” útkeresését mutatja be a modern világban. Kevés párbeszéddel, kifejező jelenetek füzérével, briliánsan komponált közelképekkel elevenedik meg a főhős gyermekkora, amelyet az anya szeretete és az apa szigora határoz meg. A főhős felnőtt kori vívódásait a rendező nagy hatású kozmikus képekkel keretezi.

Éveim trópusán

Vers

Ó, Uram, ne engedd, hogy túl sokat

lásson szemem – elhullok a próbán.

Oly szürke köröttem minden, akár

kopárló, befagyott őszi égbolt

– korcsolyapálya a senkiföldjén.

Egy „istenkeresõ mártír”

Száz éve hunyt el Gustav Mahler

Az évforduló alkalmából megjelent számos írás is példázza, amit Helmut Hoping professzor állít: a XIX. század második felében alkotó zeneszerző, karmester Mahler már életében sajátos értelemben vett „istenkereső mártír” volt. Ez a „sajátos értelem” fejeződött ki talán egy ifjúkori levelében, amelyben azt állította, hogy számára három dolog számít szentnek: a művészet, a szerelem és a vallás. Életét valóban fel kellett áldoznia e hármas oltáron, és a végén nem adatott meg neki az igazi beteljesülés élménye sem. Vagy a megváltó szenvedésben mégis?

A lélek tévelygései

Az esztergomi Keresztény Múzeum kincsei

Az esztergomi Keresztény Múzeum gyűjteményében található egy különleges kép, amelynek jelentése nehezen fejthető meg. A látogató könnyen fel is hagyna a festmény értelmezésével, hiszen a részletek semmilyen támpontot nem nyújtanak neki. E heti írásunkban kísérletet teszünk arra, hogy segítséget nyújtsunk e festmény nézőjének.

A kép értelmezése során több jelentésszintet tudunk elkülöníteni. Ami elsőre csak egy hétköznapi jelenetnek tűnik, gyakorlatilag egy vallásos téma rejtélyes megfogalmazása. A képen egy ablak előtt ülő nőt láthatunk, aki egy orsót tart felemelt jobb kezében. Lába előtt kis ládikók, feje feletti kis polcon további orsók, illetve kiterített kelmék. A festmény rejtélyessége tovább fokozódik, ha kitekintünk az ablakon, amely egy gótikus város utcarészletére nyílik. Az utcán egy díszesen felszerszámozott ló áll, előtte két boroshordó. A tárgyakat az asszony fejéből kiinduló vörös vonalak, szálak kötik össze.

A sárkányoktól a mosolygó szentekig

Kalandozás Szabolcs-Szatmár-Bereg megye megújult kincsei között

Aki ismeri Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, az tudja, hogy e táj bővelkedik természeti, kulturális és vallási kincsekben. A megye értékeit felkarolandó jött létre a Hit és egészség projekt. Nyírbátor, Máriapócs és három történelmi egyház fogott össze. A fejlesztés uniós pályázat keretében valósult meg. Így újult meg a máriapócsi kegytemplom, a nyírbátori római katolikus minorita templom és a kolostor negyedik szárnya, a nyírbátori református templom. E két megszépült település révén nagyobb figyelem irányulhat a megye egyéb értékeire is. Hiszen aki Máriapócsig és Nyírbátorig elutazik, nem térhet haza anélkül, hogy ne látta volna Tákos, Csaroda, Lónya „ékszerdobozait”, a kanyargó Tiszát, ne evett volna tarpai lekvárt, ne kóstolta volna meg a beregdaróci szilvapálinkát, és ne mártózott volna meg a térség új gyógyfürdőinek egyikében. Olvasóinkat az alábbiakban szabolcs-szatmár-beregi körutazásra invitálom, amely egy újság terjedelmi korlátaival küzdve csak néhány fontosabb állomásra kalauzolhat el.

A legendák földje, Nyírbátor – sárkányok és gótika Magyarországon

Sárkányok és magyar gótika? Bizony nem tévedés. Aki Nyírbátorban jár, lépten-nyomon sárkányokkal, gótikus ívekkel és kedves vagy éppen véres középkori történetekkel találkozik. Nyírbátor nevét írásos emlék először 1279-ben említi. A város legfényesebb időszaka a Báthory-családhoz köthető. A szinte mindenütt jelen lévő sárkánykultusz magyarázata is ebben keresendő. A Báthoryak címerállata ugyanis a sárkány volt, amely egyszerre utal a család erejére, de magára a sárkányölőre, a korban népszerű lovagszentre is.

Nyírbátornak két olyan temploma is van, amelyeknek csodájára járhat a világ, és amelyek 2011 májusától ismét eredeti szépségükben tündökölnek. A templomokat Báthory István erdélyi vajda kezdte el építtetni 1480-ban. A templomba lépve pompás hálóboltozattal fedett, magasba nyúló teret láthatunk, amelyet délről gyönyörű csúcsíves nagy ablakok világítanak meg. A család síremlékei közül kettő maradt meg. Báthory István erdélyi vajda síremléke és Báthori István országbíró kőszarkofágja. A reformáció előtt épült istenháza katolikus templomnak épült Szent György tiszteletére. Miután a katolikus ecsedi Báthori György feleségül vette a protestáns somlyai Báthory Annát, egyesült a család két ága és György valószínűleg felesége kedvéért elhagyta katolikus hitét. Innentől kezdve lett a templom reformátussá. E frigyből született egyébként a híres-hírhedt Báthory Erzsébet.

Ördögűzõk vallomásai

Gabriele Amorth exorcista: Boldog II. János Pál közbenjár értünk

Gabriele Amorth, a Római egyházmegye nyolcvanhat éves exorcistája szerint egyre több fiatal kerül sátáni befolyás alá. Különösen hatékonynak találja Boldog II. János Pál közbenjárását a lelkekért való küzdelemben. „A kísértéseket elsősorban a bűnre vezető alkalmak kerülésével győzhetjük le, mert a gonosz mindig a leggyengébb ponton támad. Azután pedig: imával. Mi, keresztények előnyben vagyunk, hiszen ott van számunkra Jézus szava, ott vannak a szentségek, ott az ima – nyilatkozta május 17-én a Catholic News Agencynek (CNA) Gabriele Amorth.

„A megszállottat csak szánni tudom, mert szenved”

Pedro Barrajon exorcista pap, antropológia professzor az ördögűzésről

 

A Die Welt német konzervatív napilap 2005. december 2-i számában interjút közölt Pedro Barrajon  – amelyből a Magyar Kurír nyomán a témához tartozó részleteket közöljük – elmondta: A katolikus egyháznak a gonoszra vonatkozó tanítása nem változott az évszázadok folyamán. exorcista pappal a római Athenaeum Pontificium Regina Apostolorum antropológiaprofesszorával (jelenleg az intézmény rektora – a szerk.), aki a gonosz lelkekről és az ördögűzésről beszélt. Pedro Barrajon az interjúban

– Mi ez a tanítás?

–A tanítás alapja a Szentírás, amely szerint Isten teremtett minden élőlényt: az embert éppúgy, mint a tisztán szellemi lényeket, vagyis az angyalokat és a gonosz lelkeket.

– A gonosz lelkeket is Isten teremtette?

– Ő teremtett mindent. A keresztény hagyomány szerint a sátán és a gonosz lelkek bukott angyalok. Olyan angyalok, akik a teremtés kezdetén fellázadtak Isten ellen.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.