Örömteli finálé
A közelmúltban mesébe illő módon juttatták vissza a tettesek Csempeszkopácsra id. Dorffmeister István Szentháromság című, 2009-ben eltulajdonított oltárképét – az esetet természetesen újabb nyomozás követte.
Devecseri muskátlik
Az októberi vörösiszap-katasztrófa után akárhányszor Devecserben jártam, mindig valami ideges feszültség, nyugtalanság érződött a városban. Ezen nincs mit csodálkozni. Aztán az idő, mint mindig, gyógyítani kezdte a pusztítás sebeit. Az emberek lassan megnyugszanak, ki-ki megtalálja új helyét. Mi meg mehetünk újra Devecserbe, hogy megnézzük, milyen csodákra képes a szeretet.
Van-e keresztény fundamentalizmus?
Világ-nézet katolikus szemmel
Ki ez az Anders Behring Breivik, harminckét éves norvég tömeggyilkos, vagy inkább mi ez? A világsajtó gyakran felteszi ezeket a kérdéseket. Ő maga – a történelemben nem először – „százszázalékos kereszténynek” nevezte magát. Mert hát a „keresztény” szónak többféle jelentése volt és van. Politikai értelemben az úgynevezett keresztény ember NEM muzulmán, NEM zsidó, stb. Valláspolitikai értelemben valamiképp az újszövetségi Szentírásra hivatkozó vallási irányzat követője, de erről még tovább elmélkedhetünk. Mindenesetre a szentek például soha nem mondták magukat „százszázalékos kereszténynek”.
Nyolcszázmillió tanyafejlesztésre
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter aláírta, V. Németh Zsolt államtitkár július végén Fülöpházán, a hazai biogazdálkodás fellegvárában Szabó Csaba gazda tanyáján ismertette a tanyafejlesztési programról szóló rendeletet. Szeptemberben összesen 825 millió forintra pályázhatnak az érintett őstermelők, családi gazdálkodók, önkormányzatok, kistérségi társulások és tanyagondnoki szervezetek.
Alázatos nagyság
Vannak nagyság nélküli szenvedések, de nincs nagyság szenvedés nélkül – tartja a misztika.
Tekints fel az augusztusi égre, a hullócsillagokról eszedbe juthat: a régiek Lőrinc könnyinek nevezték őket. Róma a IV. század elejétől augusztus 10-én ünnepelte a vértanú diakónust, aki a Via Tiburtina mellett szenvedett mártíromságot Valerianus császár idején. Főtemploma Verano temetőjénél emelkedik az Örök Városban.
Nagyboldogasszony böjtje
Görögkatolikus lelkiség
A bizánci egyházak böjttel készülnek az Istenszülő elszenderülésének ünnepére. Ez a böjti időszak a legrövidebb a négy közül, mindössze két hétig, augusztus 1-jétől az ünnep napjáig, vagyis augusztus 14-éig tart.
A készületi idő története szinte egyidős az ünnepével. Már az V. századtól kezdve vannak adataink arra vonatkozóan, hogy az Istenszülő e legjelentősebb ünnepét megelőzte egyfajta lelki ráhangolódás. A kéthetes böjtöt csak később, egy XII. századi konstantinápolyi zsinat rendelkezése nyomán vezették be.
A himnusz
Fedezzük fel a zsolozsmát! (15.)
Ha az imaórák liturgiájának végzésében az egyes imaelemek egymásutániságát nézzük, a keresztvetés, a kezdőszavak, valamint a dicsőség után minden imaóra elején a himnusz áll. A himnusz ősi eleme a zsolozsmázásnak mind a keleti, mind a nyugati egyházak liturgiájában, és a zsolozsma nagyobb részét kitevő bibliai szövegek mellett megjelenő emberi alkotások teológiailag és költészetileg legszebb hitvallásaiként tartjuk számon.
Amíg őrá tekintünk
A Biblia üzenete
A vasárnapi evangélium úgy állítja elénk Krisztust, mint aki Úr a természet erői fölött. Az evangélium sokszorosan utal az Ószövetség szövegeire. „Az Úr lépdel a tengeren, a mély vizek fölött jár” (Jób 9,8; 38,8–11; Hab 2,15). „A tengeren vezetett az utad, de lábaidnak nyoma láthatatlan maradt” (Zsolt 77,20; vö. Iz 43,16; 51,9-10).