Kiemelkedő költőnk, Csoóri Sándor egyik emlékezetes verséből tudjuk, hogy bizony még „az örökélet is egynyári csak, mint a kapor”. S most ismét szépirodalmi vonatkozásban bukkan elénk ez a jobbára biológiai vonatkozású jelző, az egynyári, méghozzá kötetcímben. A Káva Téka című sorozat a Napkút Kiadó égisze alatt megjelenő Napút folyóirat ingyenes melléklete – ennek negyvenkettedik füzeteként látott napvilágot Nyilas Atilla új kötete, az Egynyári jegyzetek.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) július 22-én, pénteken az interneten is közzétette az általuk készített új munka törvénykönyve tervezetét. Aki ezt megtekintette, láthatta az anyagról, hogy tervezet, illetve olvasható a fejlécén, hogy a javaslatot a kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem is tekinthető az ő álláspontjuknak.
E kérdés nem pusztán költői kérdés, hanem mögötte korunk égető problémája húzódik. Családokat, munkáltatókat, munkavállalókat egyaránt érint. Van-e a társadalom és a munkahelyek részéről kellő nyitottság a gyermekes vagy még a gyermekvállalás előtt álló nők alkalmazására és megbecsülésére? Mi lesz a már egyszer „befutott karrierrel”, miután egy édesanya vissza szeretne menni a munkahelyére?
Fábry Kornél, a kaposfüredi templom plébánosa több nyelven beszél, kiváló zenész, énekes és komponista, s nemcsak prózát, verset is ír, mi több, dalszövegeket. Az általa fotózott, igekártyákká nemesült fényképeken is megakad a szem. Nagy kedvvel szeli a hullámokat – legyen szó akár szörfről, vitorlásról vagy wakeboardról –, de láttam már fazekaskorong fölé hajolva is.
„Mi ez az egész? A Közös Pont sátor dolgozói egy keresztény fiatalokból álló csapat, akik nyitottak arra, hogy Magyarország ifjúsági fesztiváljain az életről, világról, egyházról, az anyagon túli világról: az Atyáról mint alkotóról, Jézus Krisztusról mint értünk szenvedőről és a Szentlélekről szóljanak. Szeretünk zenélni, rajzolni, imádkozni, táncolni, beszélgetni, sportolni, meg minden egyebet, amit amúgy mindenki más is csinálni szokott.
Tizenkilencedik alkalommal rendezik meg a Sziget Fesztivált az óbudai Hajógyári-szigeten augusztus 10-e és 15-e között. Koncertek és több száz kulturális program közül válogathatnak idén is a fesztiválra látogatók.
Gerendai Károly, Müller Péter Sziámi és Szekfű Balázs közös ötlete volt, hogy létrehozzanak a fiataloknak egy kulturális találkozót, így született meg a Diáksziget 1993-ban. Ismert külföldi és hazai előadók, sportprogramok, filmvetítések várták a szórakozni vágyókat, amelyre negyvenháromezren voltak kíváncsiak.
Alsóőr polgármesterétől azt kérdem, hogyan ejti a nevét: Horváth József vagy Josef Horvath?
„Ez teljesen mindegy nekem.” Tizenöt éve polgármester az egykori labdarúgó, majd edző. „Alsóőr a legmagyarabb község Ausztriában. A polgármesteri hivatalban feltétel: írásban és szóban mindenki képes legyen kifejezni magát magyarul.”
Gyermekként édesapánktól hallottuk elsőként Kodály Esti dalát, heten összebújva a szülőkkel együtt elmondott ima végén. Ilyenkor mindig könnyen álomba ringattak a népdalok, melyek régvolt tábortüzek felől, Felvidékről és a távoli Erdélyből érkeztek. Idén májusban végre eljutottam szüleim szorgos fiatal éveinek helyszínére, Csíksomlyóra, a Kós Károly tervezte népfőiskola épületébe.