Francia kereszt

A francia kultúra régi barátjaként szomorúan írja le az ember: Hexagónia lakóinak mára mintha kezdene agyukra menni a felvilágosodás. A véres forradalom „vívmányait” ugyan több hullámú restaurációval, bonapartizmussal és egyebekkel csiszolgatták, mindent túlélt viszont a szekularizáció, vagyis az egyház és állam különválasztásának elve.

Ahogy Isten a szavakat ajkukra adja

Boldog Özséb emléknapja Márianosztrán

Havazik – a hó befed vagy megtisztít? Ezen tűnődöm, miközben a márianosztrai rabtemetőben járunk. Sorok és évek: 1951, 1952, 1953 – a fejfák elkorhadtak; politikai foglyok, akik a szabadságot ezen az úton érték el.

Gyulafehérvár

Műemlékfelújítás Erdélyben

Befejeződött Erdély két jelentős műemléke, a gyulafehérvári érseki palota homlokzati, valamint a Szent Mihály-székesegyház teljes felújítása.

Zsidó–keresztény párbeszéd

Idősebb és fiatalabb testvérek imanapja

Az ökumenikus imahét zárónapján, január 22-én az Avilai Szent Teréz-plébániatemplomban Erdő Péter bíboros vezetésével keresztény–zsidó imanapot tartottak, melyen részt vett Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi is. A találkozón ezenkívül az evangélikus egyház, a konstantinápolyi ortodox patriarchátus, a baptista egyház, a hetednapi adventista egyház és a metodista egyház képviselői vettek részt.

Busidó

Világ-nézet katolikus szemmel

A világjáró két magyar fiatal, Cseke Eszter és S. Takács András dokumentumfilm-sorozatának néhány hete Japán volt a főszereplője a közszolgálati televízió műsorán. Az az ország, amelyet tavaly márciusban hatalmas erejű földrengés rázott meg, és ahol cunami söpört végig.

Szuez egykor és Suez most

Világ-nézet katolikus szemmel

Emlékezhetünk: 1956-os szabadságharcunk elbukásában nem kis szerepe volt a Szuezi-csatorna birtoklásáért indított nyugati harcnak. Most – mint olvasom – gazdasági „szabadságharcunk” sikerét veszélyeztetheti a francia központú Suez vízműcég érdeke.

A termőföldtől az asztalig

A nemzetek biztonsága ma már nemcsak attól függ, mint a XIX. vagy a XX. században, hogy milyen és mekkora a haderejük vagy a nemzetbiztonsági szolgálatuk. A XX. században az határozza meg, hogy az alaperőforrásokat ki birtokolja, ki tud belőlük hasznot húzni. Ide tartozik az élelmezés és élelmiszer-biztonság, a vízellátás biztonsága is.