A 9. számú házban látta meg a napvilágot Mozart. Aki az ő egyházi remekeit ismeri, a német poéta hitelességét igazolhatja: zene és fény isteni távlatokban nem csupán gyönyörködtető… Mozart városának gazdag zenei előélete van. Elég belépni a Zeneművészeti Egyetemre, s a falon megkeresni azt a tablót, amelyen a rózsafüzértitkok rézmetszetei láthatók. Tondók, vagyis körképek tizenöt tizedről.
A képsor akkor villant elém, amikor Szegeden a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola Klebelsberg-termében megszólalt – salzburgi muzsikosok előadásában – az örvendetes olvasó első titka, szonáta formában, vízkeresztkor. (Barna Gábor könyve rövidesen napvilágot lát a rózsafüzér történetéről, amelyből kiderül: a Szent Szűzhöz fohászkodás rózsaláncát a magas költészet és irodalom is ékesíti.)
A szóban lévő zene Heinrich Ignaz Franz Biber alkotása. Biber 1644-ben született Wartenbergben, és Salzburgban hunyt el 1704-ben, ott is van eltemetve. A városról nevezett miséje ötvenszólamú (!). Virtuóz mester volt, tiszta szívű katolikus. Ő komponálta azokat a Rózsafüzér-szonátákat, melyek a három rózsafüzér ihletésében születtek 1670 és 1687 között. A zeneszerző ekkor a salzburgi érsek, Maximilian Gandolf szolgálatában állt. Meghatározó személye lett Salzburg zenei életének, utódai ma is élnek a városban. Hol lelhetők a partitúra lapjai? Münchenben, a Bajor Állami Könyvtárban. Barna báránybőrbe kötött, szép kézírással lejegyzett kottasorok, amelyek a szemnek is gyönyörködtetők. A kéziratnak nincs fedőlapja, az ajánlásból derül ki a szerző neve. Az egyszerű erdőőr (vagy vadász) fia tehetségével, gyermeklétből fakadó hitével felhívta a spirituális kultúrára különösen fogékony érsek figyelmét.
Hegedűművészete, hatása a hangszer történetében – úgy tartják – kimutatható J. S. Bachnál, sőt Mozartnál is. Gandolf érsek „szolgálatában” születtek más zenei remekei is. A kor több ellentmondásos jelenségét főleg a vallási ellentétekre vetítve lehetne elemezni, nemegyszer fejcsóválva. Azonban a békességudvar fénykörébe tartozik, hogy a főpap a Szent Szűz tisztelője volt. Kibővítette a rózsafüzér-társulatot, s ki tudja, megszületett volna-e Mozart Koronázási miséje, ha az érsek nem építteti föl a közeli Maria Plain-zarándok-templomot… Hogy Biber Rózsafüzér-szonátáit (Misztérium-szonátákként is írják) teljességében a rézmetszetek sugallták-e, nem tudni, de nemegyszer a részletekben tetten érhető a zene – szinte vizuálisan. Az örvendetes olvasó első titkát Szegeden a karmester (Yoon Kuk Lee) elemző előadása egy perc alatt „feltárta”: a hegedűszóló a názáreti hajlékba belépő angyal susogása, majd ezt követi Lukács evangéliumi történetének kamarazenekari elbeszélése, benne Mária döbbenete, s végül az ujjongás, amely a törékeny lány istenanyai igenjét fejezi ki. Említhetjük a születés rózsafüzértitkát is. A rézkarcon a jászolnál már láthatók a szögek s a kalapács, amelyek a jézusi „életsors” előképei, a zenében pedig hallhatók a kopogások, a golgotai halál jelzései.
2008-ban találták meg a salzburgi gyűjteményben azt a nyomatot, amelyből a kéziratkészítő kivágta a képeket. Akkor történhetett, amikor a rózsafüzér-társulat tartományi kiterjesztése történt, amit megünnepeltek. Elképzelhető, hogy a szonáták ősbemutatója ekkor volt. Sok titkot rejt a Rózsafüzér-szonáták ciklusa – jelzi a zenetörténet. Biber elárulja, hogy a művet „a természet harmóniája” (számok) szerint rendezte el. Az arányok, titokmegfogalmazások a zenei szövetben kétségtelenül jogosítják, hogy a tizenöt szonáta valóban illethető misztérium jelzővel.
Nálunk tíz esztendeje Pécsett hangzott el először a szonátacsokor, de azóta másutt is. Szeged püspöke rózsafüzér-áhítaton, meditációs „környezetben” készül előadatni.
