Télen sokszor gyötör bennünket a megfázásos köhögés, ám szerencsére a természet jóvoltából is akad ellenszere. Talán nem is akad olyan ember, aki ne találkozott volna útifűvel, hiszen, mint a neve is mutatja, utak mentén, réteken, legelőkön mindenhol előfordul.
Sokan az atlétikát tartják a sportok királynőjének. Ennek megfelelően mi, magyarok is koronázást várunk nyáron Londonban. A brit királynőnek persze nem kell félnie, abban viszont reménykedünk, hogy Pars Krisztián a harmadik olimpiáján az Olümposzra emelkedik.
Remsey Ágnest csodálatos tehetséggel és tartalmas, hosszú élettel áldotta meg a Teremtő, kilencvenöt évet élt. Szüleivel, a Remsey Jenő–Frey Vilma művészházaspárral a gödöllői művésztelepen töltötte gyermek- és ifjúkorát.
Arról a városról, amelynek Johannes Kepler volt az udvari matematikusa és csillagásza, méltán mondhatjuk, hogy a XVII. században az asztronómia fellegvára volt. A korábbi idők és a városháza tornya is arról mesél, hogy régi ismerősök ők: az „aranyváros” és a csillagok.
Az ország erdőit, mezőit, hegyeit, völgyeit járó természetbarátok, alkalmi kirándulók a megszokott turistajelzések mellett egyre több helyen találkozhatnak egy kalligrafikus vonalú, m betűt formázó jelzéssel. Ennek mentén haladva a természeti szépségek mellett megismerkedhetünk kulturális értékeinkkel, hagyományainkkal, és lelki élményekben is bőven lehet részünk.
Van-e tökéletesebb virág a rózsánál? Ezt kérdezi William Butler Yeats ír költő, és művészetének középpontjába állítja e növényt. Falusi templomok illatát énekli Harsányi Lajos, amelybe izsóp, liliom keveredik. Zarándokutak „fénypontján”, Santiago de Compostela román stílusú templomában az ódon falak izzadt köveinek és a beléjük ivódott sokszázados tömjénfüstnek az illata fogva tartja a látogatót.
Az óvodában nemrég szülői értekezletet tartottak, s elhangzott az is, nincs két egyforma kisgyerek. Az egyik jól rajzol, a másiknak szép az énekhangja, a harmadik remek sportteljesítményekre képes.
Örök emberi tulajdonság, amit az evangéliumok Szent Tamás és a feltámadt Krisztus találkozása kapcsán leírnak: annak hiszünk, amit látunk, amit a kezünkkel tapinthatunk.