Útifű és fodormenta

A népi gyógyászat évszázadok óta használja különböző bajok orvoslására. Nyálkát, savakat, sókat, csersavat, glikozidákat és baktériumölő anyagokat tartalmazó leveleinek forrázatát (teáját) fogyasztva eredményesen lehet megküzdeni a köhögéssel és a torokhuruttal. Ám nemcsak belső betegségek ellen hatásos. Régen a parasztemberek, ha megvágták magukat a mezőn, letéptek egy útifűlevelet, rászorították a sebre, ettől aztán hamar elállt a vérzés.

Mind a keskeny-, mind a széleslevelű fajnak (Plantago lanceolata, illetve Plantago major) azonos a gyógyereje. A leveleket tavasztól késő őszig szedhetjük. Papírra terítve vagy csomókban felaggatva szárítsuk meg szellős, árnyékos helyen, majd tároljuk jól záródó üvegben.

Aki egyszer betelepített a kertjébe egy tő fodormentát (Mentha crispa), az hosszú évekre el van látva utánpótlással, sőt még télen, a hó alól is szedhet zöld leveleket. A föld alatt vízszintesen futó gyökereiből rengeteg sarj fejlődik. Több faja létezik (borsos-, vízi és csombormenta), mindegyikük gyógyhatású.

A menta leveleiből készült tea étvágyjavító, idegnyugtató, görcsoldó és epeserkentő. A szárról letépkedett leveleket, illetve a virágzás kezdetén a növény föld feletti részeit kell gyűjteni. Szárítsuk árnyékban, akkor zöldek maradnak a levelek. A száras növényből vízgőzlepárlással mentaolajat lehet előállítani, amely (például fürdővízbe cseppentve) nyugtató és izomlazító hatású. Úgy is használhatjuk, hogy a levágott leveles szárakat összekötjük, tüllzacskóba tesszük, majd a meleg vizes kádba helyezzük. Tikkasztó nyarakon pedig áztassunk be egy kancsó friss forrásvízbe félmaréknyi mentalevelet, ízesítsük mézzel, és kitűnő, egészséges üdítőitalt kapunk.
Fotó Lovas Katalin

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.