Szőnyegek, bábok, akvarellek

A Magyar Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula volt a mestere. 1939 és 1943 között az általa alapított, a gödöllői szőnyegszövő hagyományokat folytató Palotás Szőnyegműhelyt vezette. 1949-ben férjével, Pirk János festőművésszel Szentendrére költözött, ahol öt gyermeket neveltek fel. Báb- és babatervezéssel, -készítéssel foglalkozott, emellett akvarellfestményeket készített, regényeket, könyveket írt. „Az élet annyira nehéz volt, annyira szürke, hogy az embernek szüksége volt olyan érzelmi töltésre, amivel ezt valahogy ki tudta ellensúlyozni. Ha el tudtam lopni egy kis időt az írásra, abban érzelmileg úgy feltöltekeztem, hogy megint bírtam tovább az életet” – nyilatkozta egy interjúban. Az Aranygömb (meseregény) és a Nagyobb mozdulat (kisregény) mellett talán a Kilenc asszony karácsonya című dokumentumregénye a legismertebb, amely az 1950-es években játszódik. Főhősei olyan nők, akik az átélt szenvedések ellenére, egymásból és a hitükből merítve erőt talpon tudnak maradni a vallástalanság korszakában is. A Szentendrei Képtárban látható Kilenc évtized a művészet vonzásában című életmű-kiállítás első része Remsey Ágnes szőnyegtervező tevékenységét állítja a középpontba. Érdekesség, hogy a Gödöllői Iparművészeti Műhely gobelin- és szőnyegszövő tanfolyamának növendékei Remsey Flóra kárpitművész irányításával az eredeti tervek alapján újraszövött szőnyegrészleteket készítettek. A tárlat a művész írói munkásságát és akvarellfestészetét is bemutatja, s a kiállítás utolsó egységében a család több generáción átívelő baba- és bábkészítő tevékenységét is felfedezheti a látogató. Remsey Ágnes irodalmi és mesefigurákat megjelenítő textilbabái mellett archív fotók alapján rekonstruálták az 1947 és 1953 között működő Remsey Marionett színház egyik bábjelenetét is, az eredeti marionettfigurákkal.

(A kiállítás február 24-éig tekinthető meg a Szentendrei Képtárban. Nyitva tartás: szerdától vasárnapig 14.00—18.00)