Idén a költészet napja alkalmából másodszor is megtartják a Versmaraton elnevezésű irodalmi rendezvényt, a Kárpát-medence legnagyobb költészeti ünnepét. Április 11-én fél napon keresztül, délelőtt tizenegy órától este tizenegyig csaknem száz magyar költő olvassa fel verseit a budapesti Thália Színház Mikroszkóp Színpadán.
Hosszú évtizedek elhallgatása után most térhet vissza a magyar irodalomba a XX. század első felének kiemelkedő írónője. A visszatérés ünnepi eseményének számított köztéri szobrának leleplezése a Rókus Kórház előtt, a Rókus-kápolna szomszédságában, ahová az írónő gyakorta járt. R. Törley Mária bronzból készült mellszobra érzékenyen adja vissza a művész személyiségét és erkölcsi tisztaságát. A szobor avatóünnepségén, március 31-én a sok száz főnyi közönség előtt Aczél László Zsongor pálos szerzetes áldotta meg a szobrot, majd Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke és Takaró Mihály irodalomtörténész emlékezett Tormay Cécile-re, akinek hajdani szobrát a második világháború után ledöntötték.
Hangversennyel emlékeztek meg az 1881-ben született Bartók Béla születésnapjáról március 25-én, a budapesti Patrona Hungariae Gimnázium dísztermében. A Fukushimai Kodály Kórus koncertjén a gimnázium és az elemi iskola énekkara közreműködött.
A hullámzón dombos nógrádi tájon hogy ne vennének körül múltidéző emlékek: Szeder Fábián bencés leírása a Palócföldről, Szabó István kazári pap tanulmányai az itteni nyelvről. Mindketten a XIX. században hívták fel a figyelmet erre az etnikai csoportra, amint az arlói plébános, Benőfi Soma Palóc tükrével. És még többet is sorolhatnánk. A százhúsz éves Palóc Múzeum Balassagyarmaton még inkább fokozza a látogató kedvét újra meg újra visszatérni e táj lelkéhez, az ünnepek, hétköznapok tárgyi és folklóremlékei közé. Elmondani egy imádságot a „magos keresztnél”, amely az ország legrégebbi, nyolcvanesztendős skanzen-múzeumának ékessége archaikus, eucharisztikus jelképekkel. De nem hanyagolható el korunk tükre sem, melyet Lengyel Ágnes és Limbacher Gábor könyve tár elénk a palócföldi népi vallásosságról.
Nem hazai honlapon találtam rá. Szeged itthon szinte ismeretlen, ugyanakkor világhírű szülöttjére – különös módon – csak a Tiszaparti város angol nyelvű Wikipedia-szócikke utal: „Willy Pogany (1882–1955), illustrator”.
Pogány Vilmos András Budapesten, a Műszaki Egyetemen, majd Münchenben és Párizsban tanult. Az ifjú képzőművész 1901-től 1904-ig a francia fővárosban, aztán tíz éven át Londonban élt. Itt születtek első – máig legnépszerűbb – remekművei: Samuel Taylor Coleridge Ének a vén tengerészről című poémájához, valamint három Wagner-zenedrámához, a Tannhäuser, a Parsifal és a Lohengrin szövegéhez készített pasztellképei, rajzai és bonyolult „vezérmotívum-technikájú” ornamentikái.
A kereszténység eucharisztikus életstílusáról – Gyakran úgy tűnik, hogy a kereszténységben a kérdések szellemi jelentősége fordított arányban áll szóbeli megjelenítésük gyakoriságával, azaz a legsúlyosabb kérdések jelentőségét elsősorban pontosan az jelzi, hogy az átlagos igehirdetés és a hívő reflexió egészen ritkán teszi őket tárgyává, vagy legfeljebb olyan magától értetődő gesztussal, amely éppen ellentétes kérdésességük nyugtalanító erejével.
Mi történik, ha nem tornáztatjuk az agyunkat? Hogyan kerülhetjük el, hogy elromoljon? Miért baj, ha unatkozunk? Tudományos pályája főbb pontjai mellett errről is beszélgettünk Hámori József Széchenyi-díjas agykutatóval, akadémikussal, aki nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját.
– John Eccles Nobel-díjas tudós szerint az univerzum legszebb és legbonyolultabb terméke az emberi agy, amely mintegy kétszázmilliárd idegsejtből és az ezek közötti tízezerszer több kapcsolatból áll. Fantasztikus hálózat. Ám ez a bonyolult szerkezet elromolhat. Az idegsejtek működéséhez oxigénre van szükség. Az oxigén ereinken, a véráramon keresztül jut el az agyba. Ha azonban – például egészségtelen táplálkozás miatt – ereink elmeszesednek és összeszűkülnek, nem képesek megfelelően szállítani az oxigént, s kevesebb kerül belőle az agyba. Ennek következtében agyvérzés alakulhat ki. Az agykutatásnak köszönhetően azonban ma már kiváló módszereink vannak annak megállapítására, hogy milyen az agy vérellátása, jól működik-e ez a csodálatos szerkezet.
A Farkas család Ónod szűk, középkort idéző utcáinak egyikében él. Nagy sarokházban jutott nekik albérlet. A lakásban gyerekek cikáznak. Két szobában él a héttagú család, a harmadik, kicsi szoba Papp Ritáé, a tizenkét éves kislányé, aki tavaly november óta egy másik gyermek szívével él. Rita története akkor is megrázó lenne, ha nem állnánk éppen húsvét előtt. Azok, akik gyógyulását és az egészséges világba való minél gyorsabb visszailleszkedését segítették és segítik, a bajt látván azonnal léptek. Ónod polgármestere és az egri főegyházmegyei karitász vezetője, Árvai Ferenc tudta, mi a dolga. Azt is tudták, hogy számíthatnak egymásra, hiszen a két évvel korábbi nagy árvíz idején már dolgoztak együtt.