Jézusmáriám…

A négyéves Gábor bemegy a nappaliba, és így szól: „Anya, gyere, a fürdőszobában jézusmáriám van!” Besietnek a fürdőszobába, ahol a kétéves Áron a mosóport szanaszét szórja. Az anyuka csak ennyit mond: „Jézusmáriám…”

Szinte minden kertben megtalálhatók, ám az kevéssé ismert, hogy dísznövény mivoltukon túl értékes gyógynövények is.
Képzeljünk el egy vegyes salátát ibolyavirággal megszórva! Igen dekoratív, enyhén csípős ízével pedig pikánssá teszi a zöldséget. Az erdei ibolya (Viola odorata) évelő növény, amely a föld alatt messzire kúszó gyökérzetet fejleszt. Kék virágainak finom illata van, és jellegzetességük, hogy a szirmok sarkantyúban végződnek. Gyógyászati célra a növény virágait, gyökereit és a szárastól leszedett leveleket kell gyűjteni. Mit is tudnak?

Sok helyen a húsvéti ünnepi asztal elmaradhatatlan étele a kalács. Nemcsak ízletes harapnivaló, de piros tojással díszítve megkapó látványosság is.
Hozzávalók: 1 kg liszt, 5 dkg élesztő, 5-6 dl tej (ez a mennyiség a liszt minőségétől függ, lehet kevesebb is), 15-20 dkg cukor (ízlés szerint), 1 mokkáskanál só, 2 egész tojás, 2 tojás sárgája, 15 dkg margarin, egy kis reszelt citromhéj.

A locsolkodás szokása hazánkon kívül ismert a környező országokban is. Mint oly sok hagyomány, ez is többféle eredetre vezethető vissza: ősi pogány és keresztény elemek keverednek benne. A tavaszi termékenységkultusz életvíz-jelképével fonódhatott össze a kereszténység elterjedésével a keresztvíz szimbolikája.