A kereszténység eucharisztikus életstílusáról – Gyakran úgy tűnik, hogy a kereszténységben a kérdések szellemi jelentősége fordított arányban áll szóbeli megjelenítésük gyakoriságával, azaz a legsúlyosabb kérdések jelentőségét elsősorban pontosan az jelzi, hogy az átlagos igehirdetés és a hívő reflexió egészen ritkán teszi őket tárgyává, vagy legfeljebb olyan magától értetődő gesztussal, amely éppen ellentétes kérdésességük nyugtalanító erejével.
Mi történik, ha nem tornáztatjuk az agyunkat? Hogyan kerülhetjük el, hogy elromoljon? Miért baj, ha unatkozunk? Tudományos pályája főbb pontjai mellett errről is beszélgettünk Hámori József Széchenyi-díjas agykutatóval, akadémikussal, aki nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját.
– John Eccles Nobel-díjas tudós szerint az univerzum legszebb és legbonyolultabb terméke az emberi agy, amely mintegy kétszázmilliárd idegsejtből és az ezek közötti tízezerszer több kapcsolatból áll. Fantasztikus hálózat. Ám ez a bonyolult szerkezet elromolhat. Az idegsejtek működéséhez oxigénre van szükség. Az oxigén ereinken, a véráramon keresztül jut el az agyba. Ha azonban – például egészségtelen táplálkozás miatt – ereink elmeszesednek és összeszűkülnek, nem képesek megfelelően szállítani az oxigént, s kevesebb kerül belőle az agyba. Ennek következtében agyvérzés alakulhat ki. Az agykutatásnak köszönhetően azonban ma már kiváló módszereink vannak annak megállapítására, hogy milyen az agy vérellátása, jól működik-e ez a csodálatos szerkezet.
A Farkas család Ónod szűk, középkort idéző utcáinak egyikében él. Nagy sarokházban jutott nekik albérlet. A lakásban gyerekek cikáznak. Két szobában él a héttagú család, a harmadik, kicsi szoba Papp Ritáé, a tizenkét éves kislányé, aki tavaly november óta egy másik gyermek szívével él. Rita története akkor is megrázó lenne, ha nem állnánk éppen húsvét előtt. Azok, akik gyógyulását és az egészséges világba való minél gyorsabb visszailleszkedését segítették és segítik, a bajt látván azonnal léptek. Ónod polgármestere és az egri főegyházmegyei karitász vezetője, Árvai Ferenc tudta, mi a dolga. Azt is tudták, hogy számíthatnak egymásra, hiszen a két évvel korábbi nagy árvíz idején már dolgoztak együtt.
A karibi szigetország lakói nagy várakozással tekintettek XVI. Benedek március 26. és 28. között lezajlott lelkipásztori látogatása elé, remélve, hogy újabb politikai reformok felé nyit utat, ugyanis strukturális változtatások nélkül az ország nem tud kilábalni a válságból. A pápa érkezése előtt háromszáznyolcvanhét ellenzéki személyt vettek őrizetbe a hatóságok, nehogy a pápa elé terjeszthessék kéréseiket. A bebörtönzött ellenzékiek feleségeinek és édesanyjainak „Az Asszonyok Fehérben” elnevezésű mozgalmát ugyancsak őrizetbe vételekkel tartották távol a szentatyától. A kubai egyház – élén a hetvenöt éves Jaime Ortega y Alamino havannai bíboros érsekkel – a katolikus közösség jogai mellett a bebörtönzöttekért is kitartóan küzd.
Közel tízórás repülőút után, fáradtan érkezünk Nairobiba, Kenya fővárosába. Nagy a hőség, talán harminc fok is lehet az Egyenlítőhöz közeli nagyvárosban, de a kétezer méter magasan fekvő metropolisz kedvező klímája és a folyamatos légmozgás kellemessé teszi a februári, nyári meleget. Kozma Imre elnök és Győri-Dani Lajos alelnök vezetésével, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársaiként azért indultunk Kenyába, hogy Imre atya személyesen adhassa át azt a magyar fejlesztésű vízügyi központot, amelyet több mint fél évvel ezelőtt kezdtek el építeni a magyar máltaiak helyi kollégák közreműködésével.
Budapesten szerzett orvosi diplomát 1974-ben. Gyermekorvosi szakképesítéssel (1978) előbb az I. Szülészeti-Nőgyógyászati Klinikán dolgozott, majd 1983-ban az I. Gyermekgyógyászati Klinikára került, amelynek ma intézetvezető professzora. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2003 óta a Semmelweis Egyetem rektora.
– Professzor úr, beszélgetésünket kezdjük azzal a látszólag nyilvánvalónak tetsző kérdéssel: mikor születik az ember? Mely időponttól tekinthető embernek?
– Máris olyan kérdés, amelyre jogi, illetve hiten alapuló válasz egyaránt adható…
– És az orvos mit mond róla?
– A fejlődésbiológia alapján különféle szakaszokhoz köthető, hogy a megtermékenyített petesejt – egy bizonyos program alapján – milyen szerveződési folyamatokon megy át.
Róma falai előtt sokféleképpen álltak már őseink. A vatikáni gyűjtemények egyikében például Raffaello freskója éppen azt ábrázolja, amint I. Leó pápa megállítja Attilát és a Róma kifosztására induló hun sereget. A „kalandozó” magyarok is kacérkodtak a várossal. 938-ban Zsolt lovasai jelentek meg itt, igaz, ők sem jártak „sikerrel”. De hol vannak már azok az idők! Ha ma olyan szerencsések vagyunk, hogy Rómában járunk, a fosztogatás helyett (remélhetőleg) egészen másra vágyunk. Menni, látni, érezni a várost, amely egyszerre súlyos és bájos, omladozó és épülő, szaporán lüktető, mégis lassan hömpölygő. Olyan hely, ahol az ember otthonra lelhet. Európaiként, keresztényként – és magyarként is.
Az önfenntartás lehetőségének élménye sorsokat változtathat meg – hangsúlyozta Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója Püspökhatvanban. A helyi önkormányzat március 28-án cigány családoknak adott át egyenként 250-260 négyzetméteres földterületeket, hogy ezzel is segítsen a hátrányos helyzetben élő roma falubeliek megélhetési gondjain.