Upway vasútállomásán
„Nem sok az, amit tehetek,
nincs nálam pénz!” – mondta szánakozó
hangon az állomáson
egy hegedűt tartó gyerek,
mielőtt a vonat megérkezett –
„De játszhatok valami dalt,
mely kedves és elragadó!”
„Nem sok az, amit tehetek,
nincs nálam pénz!” – mondta szánakozó
hangon az állomáson
egy hegedűt tartó gyerek,
mielőtt a vonat megérkezett –
„De játszhatok valami dalt,
mely kedves és elragadó!”
Rigó énekel, alkonyi dalnok,
páros, magános pinty fütyül,
s ahogy a homály nő, csalogány
sikongat
teljes erőből szüntelenül
a sűrű lomb közül.
Igen, a lomb ragyog,
a lomb tovább ragyog,
és te úgy függsz e televény
előterében, akár egy gyümölcs.
Holott ember vagy, holott ember voltál,
útszéli Isten.
Ez esetben nem vallási értelemben vett kérdésfelvetésről van szó, hanem inkább régészeti kíváncsiságról. Fogalmazzunk tehát pontosabban: hová kerülnek az elhunytak egy régészeti ásatás után?
Kevesen tudják, mi történik a leletekkel egy régi temető feltárását követően. A régészeti és a muzeológusi munka befejeztével a sírmellékletek – megcímkézve és leltározva – a múzeumi raktárak polcaira kerülnek, kisebb (értékesebb) részüket pedig egy-egy időszaki kiállításon ismerhetjük meg.
Ismét gyászol a magyar kulturális élet: július utolsó napján, életének nyolcvankettedik évében elhunyt Vattay Elemér fotóművész, műgyűjtő. A különféle magas kitüntetések elkerülték, ám mi szilárdan hisszük, hogy a valódi díjat, a méltó elismerést nem állami szinten, nem földi kezekből osztják…
A hét szentje
Kolbe atya az egyik legismertebb XX. századi szent. Önfeláldozásának történetét mindannyian ismerjük. Ám azt talán kevesebben tudják, hogy Szalézi Szent Ferenc mellett ő is az újságírók védőszentje. És az amatőr rádiósoké. 1907-ben lépett a minorita rendbe. Már növendék korában szeretett volna egy missziós újságot létrehozni. Mikor pappá szentelése után Krakkóba került, engedélyt kért a folyóirat elindításához, amit meg is kapott azzal a feltétellel, hogy a költségeket ő teremti elő.
Görögkatolikus lelkiség
Nagyboldogasszony napján görögkatolikus egyházunk ünnepi főénekében így köszönti az Istenszülőt: „Anyja lévén az életnek, átköltöztél az életre.” Ez a nap a halál és a gyász napja lehetne. Mégsem az, hanem a halálon diadalmaskodó életé. Megszoktuk már, hogy szentjeinket a haláluk, azaz mennyei születésnapjuk évfordulóján ünnepeljük. A „legszentebb, legtisztább, legáldottabb dicső királynénk, az Istenszülő és mindenkor szűz Mária” esetében azonban ennek még inkább jelentősége van. Az ő halála különösképpen az életre mutat.
A liturgia alapelemei
Több héten át gondolkodtunk közösen a liturgiában használt anyagokról, különösen a szentségek anyagi valóságáról. E gondolatmenet végére egy személyesebb jellegű, mondjuk így: „elmélkedést” szeretnék tenni, mégpedig a szentségek között rangsorban „a legnagyobb”, az Oltáriszentség anyagi, fizikai mivolta kapcsán. Hogy még pontosabb legyek: az Oltáriszentség fizikai valóságához, materiális mibenlétéhez kötődő isteni jelenlétről szeretnék eszmélődni e sorokban.