A lagosi érsek párbeszédet akar a Boko Harammal
A nigériai Lagos új katolikus érseke, Adewale Martins nem tartja szükségesnek Goodluck Jonathan államelnök lemondását, ugyanakkor lehetőséget lát a terrorista Boko Haram csoporttal való esetleges párbeszédre.
Ion Mihai Pacepa tábornok, a román titkosszolgálat egykori vezetője, aki 1978-ban dezertált, és Amerikába emigrált, könyvet írt a KGB programjáról, melynek célja az volt, hogy XII. Piuszt „Hitler pápájaként” ismerje meg a világ és az utókor. A könyvhöz James Woolsey, a CIA volt igazgatója írt előszót.
XVI. Benedek pápa Castel Gandolfóból írt üzenete megadta az egész hét alaphangját, és segített a még tavaly választott téma elmélyítésében: „Az ember természete kapcsolat a végtelennel.”
„Az idei találkozó témája – írja a Szentatya – különösen sokatmondó az immár küszöbönálló hit éve tekintetében. (…) Az emberről és végtelenre irányuló vágyakozásáról beszélni legfőképpen a Teremtővel való meghatározó kapcsolatának elismerését jelenti. Az ember Isten teremtménye. Ma ez a szó, teremtmény, szinte kiment a divatból. Sokkal inkább úgy képzeli el magát az ember, mint egy önmagában teljes létezőt, aki saját sorsának abszolút alakítója.
Amikor 2010 őszén Rómában véget ért a közel-keleti szinódus, azt tervezték, hogy a szokásos pápai összefoglaló dokumentumot XVI. Benedek Szíriában vagy Libanonban fogja átadni a közel-keleti főpásztoroknak.
Azóta sajnos jelentősen megváltozott a helyzet. Most már csak Libanon van olyan állapotban, hogy a pápa oda látogathasson. Az út római tervezői és a libanoni vendéglátók egyaránt remélik, hogy a harcok nem terjednek át a Szíriával szomszédos országra.
Százéves középiskola
Mindazok, akik 1948 és 1997 között klasszikus műveltséget és nevelést kaptak a budai József Attila Gimnáziumban, az iskola fennállásának századik évfordulója alkalmából – a kontinuitás jegyében – szeptember 5-én, 18.30 órakor hálaadással, 20 órakor pedig zenés irodalmi esttel emlékeznek meg egykori alma materük évfordulójáról. A hálaadásra a Szent István-templomban (Budatétény, Bajcsy-Zsilinszky út 20.), a zenés irodalmi estre a Szent Imre Otthonban (Budapest XXII. kerület, Művelődési út 13.) kerül sor. Z.
A Nagyboldogasszonyról és Szent Mihályról nevezett váci székesegyház felszentelésének kétszáznegyvenedik évfordulóját ünnepelték augusztus 18-án az egyházmegye püspökeinek, káptalanjának, papságának, szolgálattevőinek és híveinek részvételével bemutatott püspöki szentmisén.
Százötven éves a csatkai kegyhely
A Bakony északi részén, egy festői szépségű völgyben fekszik Csatka, a híres búcsújáró hely, amelynek gyógyító vizű forrásához, Mária-kegykápolnájához minden évben zarándokok ezrei látogatnak el Kisboldogasszony ünnepéhez kapcsolódva. Az idén kétszeresen is ünnepelt a szent hely, mert a hagyomány szerint éppen százötven évvel ezelőtt történt, hogy augusztus 22-én a Szűzanya maga jelölte ki itt annak a kegykápolnának a helyét, amelyet a XIX. század derekán püspöki engedéllyel, közadakozásból építettek fel. A jubileum alkalmából a múlt vasárnap Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek Márfi Gyula veszprémi érsekkel és a helyi papsággal koncelebrálva mutatott be hálaadó szentmisét a kegyhelyen.
Húszéves a Keresztény Édesanyák Szent Mónika Közössége
Már a szentségimádás idejére megteltek az esztergomi bazilika padsorai augusztus 25-ének kora délelőttjén. Az ország minden szegletéből érkező zarándokok, édesanyák és hozzátartozóik a Szent Mónika közösség alapításának évfordulóján tartott országos találkozójukon szentmisében és közös együttlétben adtak hálát azért a sok-sok kegyelemért, amit az elmúlt húsz évben megtapasztalhattak.
Történelmi léptékkel mérve húsz év nem nagy idő, de a közösség életerejét bizonyítja, hogy minden visszahúzó, bomlasztó hatás ellenére is képes volt fennmaradni, s folyamatosan gyarapodni. Ezt az életerőt, „a felvirágzást a Jóisten kegyelmén kívül – ahogyan Róna Gábor jezsuita atya, a kezdeti lépések támogatója fogalmazott – egy nagyon fontos igény is segítette”. A kalocsai édesanyák – spanyol sorstársaikhoz hasonlóan – látva és megtapasztalva a környező világ romboló hatásait, szerettek volna tenni valamit saját maguk és gyermekeik hitének erősítéséért, anyai hivatásuk minél jobb betöltéséért. „Mit tehetünk, hogy gyermekeink ne veszítsék el hitüket?” – tették fel aggódva a kérdést. Elhatározták, hogy naponta buzgón imádkoznak, és a hét egyik szabadon választott időpontjában a templomban, az oltáriszentség előtt is elmondják fohászukat.