„Ott van mellette valaki, akit szerethet”
Beszélgetés Maria „Emmaus” Vocéval, a Fokoláre mozgalom vezetőjével
– Évekig dolgozott Chiara Lubich, a mozgalom alapítója mellett, akinek halála után Ön tölti be elsőként az elnöki tisztet. Mi mindent őrzött meg Chiara lelki hagyatékából? Munkája nyomán miben változott a Fokoláre közössége?
– Minden katolikus mozgalom karizmából, Isten rendkívüli ajándékából születik. A Fokolárét bizonyos értelemben Jézus utolsó kívánsága hívta életre. „Legyetek mindnyájan egy!” – mondta Krisztus a halála előtt. A mozgalom arra hivatott, hogy előmozdítsa az egységet, amelyet Urunk kért. Chiara egész életét annak szentelte, hogy megvalósítsa az egységet, méghozzá nemcsak a katolikusok, hanem a más egyházakhoz tartozó keresztények, a más vallásúak, sőt, azok között is, akik ugyan nem vallásos meggyőződésűek, de elkötelezettek a közösségépítés iránt. Chiara négy éve itt hagyott minket, de érzem, hogy mindig velünk van, s én ugyanabba az irányba haladok, amelyet ő kijelölt. Akivel csak találkozom, azzal keresem a legmélyebb kapcsolatot, a legbiztosabb köteléket. S ebben nem vagyok egyedül: ott az egész mozgalom…