Paradicsom
Ez a legelső földi reggel,
mint tétova virág, mit az éj kilehelt,
a friss szélben, mely a vízről kerekedett fel,
kinyílik egy kékszínű kert.
Isten, hogy tud ma fényleni
Isten, hogy tud ma fényleni,
mily gyönyörködtetők neki
rózsái és gyümölcsei!
Rózsák, ha égtek
Rózsák, ha égtek
nyugalmas éjeken,
ti vagytok az élet
s a dal nekem.
Lemezajánló
Korszakok határán
A zene éppúgy lehet önmagán túlra mutató korlenyomat, mint időtlen elmélkedés tárgya – elég, ha belehallgatunk Gryllus Dániel és Sumonyi Zoltán Pál apostolának újrahangszerelt változatába vagy a taizéi énekeket megszólaltató, Jézus eljön hozzád című, magyar nyelvű albumba.
Az idősebbik Gryllus testvér 1991-ben megjelent első biblikus albuma a rendszerváltozás éveiben megszaporodott vallásos zenei kiadványok egyik emblematikus darabja volt. A citerára épülő, eszköztelen előadásmód és a veretes szöveg egyszerre idézte meg a közel-keleti ókor világát, az ősegyház kegyelmi időszakát, valamint a szovjet diktatúra alól éppen felszabaduló hazánk közösségépítő lelkesedését.
Kantáta három hangra – és egy költőre
Dóczy Péter rendhagyó meghívója„Három fiatal nő, a nyári napéjegyenlőség éjszakáján, egy kastély teraszán ül az Alpok között, erdőktől, szőlőktől és búzamezőktől körülvéve. Laeta, Fausta, Beata; az első latin, a második lengyel, a harmadik egyiptomi. Laeta menyasszony, Fausta távol van férjétől, Beata özvegy. Azt is mondhatnánk: az első a szőlőfürt, a második a búza, a harmadik az árny. Álmodoznak, szemlélődnek, beszélgetnek, énekelnek. Ez az az éjszaka, amikor a nap megáll, amikor a természet – elérkezve a teljes kibontakozáshoz – ünnepélyes várakozásban marad.”
Koreai vértanúk szeptember 20.
A hét szentje
Korea a szentek számát illetően a negyedik a világ országai közül. Több mint nyolcezer emberről tudunk, akit a XIX. században a keresztényüldözés során megöltek, közülük százhármat oltárra is emeltek.
Keresztfelmagasztalás
Görögkatolikus lelkiség
Az egyetemes egyházon belül bizánci egyházunk is becses ereklyeként tiszteli a „drága és elevenítő szent keresztet”. „Világraszóló felmagasztalásának fényes ünnepét” szeptember 14-én tartjuk. A hagyomány és Aquileai Rufinus egyháztörténetíró tanúskodása szerint ugyanis Szent Ilona császárné 326-ban megtalálta a Golgotán a keresztfát, amelyet Makáriosz jeruzsálemi pátriárka a világ négy égtája felé felmutatva felmagasztalt. A szent helyen templomot emeltek – amely a nyugati szóhasználat szerint a Szent Sír temploma, a keleti elnevezés szerint pedig a Feltámadás bazilikája lett. Felszentelésére 335. szeptember 13-án került sor, a keresztfelmagasztalás ünnepét pedig az ezt követő napra helyezték.
Tárjátok ki kezeteket!
Szerzetesség és liturgia
A kitárt kéz és égre emelt szem ősidők óta az istenség felé forduló, vele egyesülni vágyó, őt dicsőítő ember jellemző mozdulatai. A kora keresztény művészek, más vallások követőihez hasonlóan, nagyon szívesen ábrázolták önmagukat ebben az úgynevezett orante testtartásban. A kitárt kéz az Istenre összpontosító figyelem gesztusa. Benne van az az odaadás, amellyel az ember kiszolgáltatja, sebezhetővé teszi magát, az a feltétel nélküli bizalom, amelyet Isten iránt táplál.