Az idei esztendő többek között a társaság területén található keresztény-kulturális emlékek felé fordulás éveként íródhat be a több tájegységen is gazdálkodó Vértesi Erdő Zrt. cégtörténetébe.

– Erdőgazdaságunk tevékenységében a hagyományos értelemben vett erdőgazdálkodás mellett egyre inkább megjelenik a kulturális és történelmi emlékhelyek védelme is. Jövőbeli elképzeléseink között szerepel, hogy valamennyi, a gondjainkra bízott területen található, ilyen jellegű épület, mementó helyreállításában és megóvásában szerepet vállaljunk – mondta el lapunknak Kocsis Mihály vezérigazgató.

A hét kérdése

A világ közvéleménye e napokban az Egyesült Államokra figyel, ahol november 6-án kezdetét veszi az elnökválasztás. Az esemény azért is rendkívül jelentős, mert a következő négy évben nemcsak a földrésznyi ország életét befolyásolja, de a nemzetközi politikai életre is hatást gyakorol. Az október utolsó napjaiban körvonalazódó esélyekről, illetve a választás katolikus vonatkozásairól Mándi Tibor egyetemi adjunktust, az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének munkatársát kérdeztük, akinek egyik fő kutatási területe az USA politikai rendszere.

– A hangzatos szalagcímeket gyártó hazai sajtó hetek óta azt hirdeti, hogy a két legesélyesebb jelölt: az újraválasztásáért küzdő demokrata Barack Obama és kihívója, a republikánus Mitt Romney fej fej mellett halad…

– A jelenlegi helyzetben ez a kijelentés nem teljesen pontos. Az országos közvélemény-kutatások valóban fej fej melletti állást mutatnak, de az amerikai elnöki poszt sorsa nem az országos eredményeken dől el, hanem tagállami szinten. Az előírások szerint az egyes államok lakói megválasztják az elektori kollégium tagjait, akik azután december közepén ténylegesen megválasztják az elnököt. A választási kampány október végén már csak néhány országrészben folyt, a szoros versenyben álló úgynevezett csatatérállamokban. Ám ezekben jelen állás szerint túlnyomórészt Obama vezet. A legmegbízhatóbb becslési módszerek, amelyek a lehető legtöbb tényezőt veszik számításba, és már a korábbi választások során is pontosnak bizonyultak, pillanatnyilag hatvan-hetven százalékos valószínűséggel Obama győzelmét jelzik. Ugyanakkor nehéz megmondani, hogy milyen, előre nem látható történések befolyásolhatják a választások menetét. A kérdést úgy is fogalmazhatjuk, hogy miként fordíthat Mitt Romney a hátralévő néhány nap során. Az első elnökjelölti televíziós vitában Romney sokkal meggyőzőbbnek bizonyult, és ezzel megnövelte a lelkesedést pártja táborában. Ha egyik jelölt sem követ el valamilyen durva hibát, például egy szerencsétlen nyilatkozattal, ez a lelkesedés talán még javára billentheti a mérleg nyelvét.

Örömhirdetés – ma

A kort, amelyben pár évtizede élünk, többen „új középkorként” írták le. A megbomlott Pax Americana, az újnomádizmus, a vágánsok kortárs megfelelői mind-mind furcsa, de nem cáfolható párhuzamot vonnak a két éra közé. Umberto Eco egy tanulmányában alaposan körüljárja e témát, és sajátos megállapítást tesz a képiségre vonatkozóan: „A két kor csaknem tökéletesen megegyezik abban, hogy (…) vizualitással próbálja meg betölteni azt a szakadékot, amely az értelmiségi kultúra és a népi kultúra között nyílik. Mindkét korban írott szövegekre támaszkodva, betűvető mentalitással érvelnek a választott elit képviselői, ám a lényeges tudnivalókat és az uralkodó ideológia alappilléreit ezután mindig a képek nyelvére fordítják le” (Az új középkor, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2002). A szentek helyébe ma a sztárok lépnek, s a Biblia pauperum szerepét átveszi a televízió.

Teremtésvédelem

Itt a november. Beleszippantva a késő őszi levegőbe, ilyenkor érezzük igazán, hogy bár általában nem látjuk, van, létezik, itt gomolyog körülöttünk párás, hűvös mivoltában. Az Ószövetségi Szentírásban, a Teremtés könyvében a következőt olvashatjuk: „Kezdetkor teremtette az Isten az eget és a földet.” Az ég és a föld között található a légkör. A görög eredetű meteorológia kifejezés jelentése: az ég és föld között lejátszódó jelenségek tudománya. Nézzük, hogyan magyarázza a természettudomány a légkör fejlődését!

Kérdések és válaszok az elmúlásról

„A nagyi elment” – szülők nemegyszer ilyenformán intézik el a családi haláleset témáját gyermekük kérdésére válaszolva. Nem beszélnek nekik nyíltan az elmúlásról, vagy épp ködösítenek. De vajon helyesen teszik-e? Nem lenne-e jobb, ha ölükbe ültetnék őket, s egyszerűen azt mondanák: „Kicsim, a nagyi bizony meghalt”? Ha bátran, világosan elmagyaráznák nekik, igazából mit is jelent elmenni. Többek közt e kérdéseinkkel kerestük fel Singer Magdolna írót, veszteségekkel foglalkozó terapeutát.

– Gyakori, hogy a szülők családi haláleset során mindenféle kegyes hazugsággal próbálják megkímélni gyermekeiket. Érthető az aggodalmuk, ám a pillanatnyi előnyért később nagy árat fizethetnek a gyerekek. Ők metakommunikatív szinten is érzékelik, hogy megváltozott valami, látják, hogy a felnőttek szomorúak s kérdésekkel zavarba hozhatók, a válaszok pedig nem adnak magyarázatot a bennük felmerülő számtalan újabb és újabb kérdésre. Miért ment el a nagyi, s miért nem jön vissza? Mikor láthatom újra? Ha beteg, miért nem látogathatom meg? S ha Isten magához vette, mert szerette, akkor anyut is magához veheti?