Országjáró
Hitoktatóknak a liturgiáról
Hitoktatóknak tart továbbképzést a szombathelyi Brenner János Kollégiumban február 2-án, 9.30 órától Földi István esperes. A kurzus témája: a hit és a liturgia kölcsönhatása, illetve a liturgia jelentősége a gyermekek és a katekumenek életében.
Országjáró
Második félévét kezdte meg a II. János Pál Szakkollégium
A katolikus felsőoktatás új, negyven diák befogadására alkalmas intézménye – melyet 2012 nyarán Szombathelyen alapított Veres András megyés püspök – azzal a céllal jött létre, hogy összekapcsolják az igényes oktatást a közösségi és lelki élettel.
Maurer Péter, a szakkollégium titkára a világnézetileg elkötelezett tehetséggondozást jelölte meg az intézmény legfőbb feladataként. Fontosnak tartja, hogy az itt tanulók a közjó mentén szerveződő, igazságosabb és testvériesebb társadalom építői és aktív tagjai lehessenek. Németh Norbert igazgató abban látja a különbséget a szombathelyi és más szakkollégiumok munkája között, hogy itt a hangsúly a tudományközi képzésekre került.
Országjáró
„Uram, taníts meg minket imádkozni!” – kérték a tanítványok Jézust. S vajon ma van-e kihez fordulnunk, ha többet és jobban szeretnénk imádkozni? A szombathelyi Martineum Felnőttképzési Akadémia Úton Isten felé elnevezésű imakurzusa, melynek foglalkozásait a szociális testvérek tartják, azoknak nyújt segítséget, akik szeretnék megismerni az imádságok rendkívül gazdag világát.
A Biblia üzenete
A pusztában töltött „hivatástisztázó lelkigyakorlata” után Jézus visszatér szülővárosába. Lukács tudatosan emeli ki szövegében Galileát, amely számára a beteljesedés hirdetésének és csodás megvalósulásának helye, ugyanakkor a sokszori meg nem értésé is. A kettő együtt teremti meg a hangsúlyos folyamatosságot az ó- és az újszövetség közössége között.
Lukács külön megjegyzi, hogy Jézus a „Lélek erejével” tér haza, azaz egy megvilágosító istentapasztalattal: ő maga hordozza a Lelket, s ez egészen biztosan érezhető volt a megszokott környezete számára is. Jézus tanítói tekintéllyel, a későbbi mester szavainak erejével és hatalmával hirdeti meg a várva várt jubileum éve eljöttét.
A liturgia alapelemei
Az oltár a templomban, ahogyan ezt a legutóbbi alkalommal végiggondolhattuk, amolyan „gravitációs pont”, amely nemcsak a tekintetünket vonzza, mivel a templomtér középpontja, hanem egész személyünkre ilyen „hitbéli mágnesességgel” hat. Nyilván szubjektív vélemény, de számomra a templom és az oltár szentelésének szertartása teológiai mélységben, szimbolikában, dinamizmusban vetekedik a húsvéti vigília szertartásával.
A hét szentje
Mindennapi életünknek szerves része a vidámság, ám éppen az örömhír hirdetésében ritkán találkozunk a humorral. Vannak azonban olyan szentek, akik hidat tudtak építeni a hit és a nevetés közé. Ilyen Néri Fülöp és Bosco János is. A kortársaik őrültnek, jobb esetben Isten bolondjának tartották őket, pedig meglehet, valójában csak arról volt szó, hogy olyan szoros baráti kapcsolatot ápoltak Krisztussal, amely megengedi az önfeledtséget.
Görögkatolikus lelkkiség
A nagyböjtre való felkészülésünk – mintegy lelki felemelkedésünk – folyamán „a tékozló fiú vasárnapján” a harmadik lépcsőfokhoz érkeztünk. Görögkatolikus egyházunk a napi evangélium és a liturgikus szövegek alapján ismét arra buzdít: gondolkodjunk el azon, hogyan tudunk igazán naggyá lenni.
Az egész evangéliumi örömhírnek egyik legismertebb és talán legtanulságosabb példabeszéde az, amelyik a tékozló fiúról szól (Lk 15,11–32). Három főszereplője alapján olyan, mint egy kaleidoszkóp: bármelyiket is nézzük, különböző lelki tartalom tárul lelki szemeink elé. A nagyböjt felé haladásunk vándorútján azonban mégis magának a tékozló fiúnak a személye a legfontosabb.
Egy palóc szentember emlékére
Trizna Lajos december 30-án távozott a földi térről. Fiatalabb váci gimnáziumi diáktársa, Beer Miklós püspök temette. A csörögi templom kriptájában nyugszik. Búcsújáró, remeteélete volt, a Szent Szűz szolgálatában. Elvégezte a teológiát, de a szentelést nem vállalta. Családja Miksiből (Losonc közeléből) költözött Nógrád megyébe. Berkenyén, majd Balassagyarmaton teltek éveik – a kitelepítés után.
Trizna Lajos „arany kincse” az emberi természet megörökölt vallásos tudata, érzése, amely minden döntését, véleményét, egész gondolkodását átjárta. Szentember volt, ahogyan Bálint Sándor nevezte azokat, akikben „több kézség, hagyomány egyesül”. A teológia után gyógyszerészasszisztensként, majd drogista mesterként ténykedett Balassagyarmaton, végül a szaléziaknál lett portás és ügyintéző.