Gyászszínű múltunk egére
most csillagot festek dalolva
a lázító idő elmúlt
elsirattuk a fájó sebeket
bolyongó árvaságunk
a temetőbe hordtuk
átkot hordozó népem
szólít egy ország
egy csöppnyi fényt emelek
homlokotokhoz
verejtékező időből valót
itt vagyok hát szeressetek
a putrik világából menekültet
A keresztény közösségek tiszteletben tartásáért
A püspöki szinódus főtitkársága január 20-21-én tartotta a Közel-Kelettel foglalkozó különleges tanácsának második ülését. Szíriában nemzetközi kongresszust rendeztek az iszlám-keresztény kapcsolatok jelenlegi alakulásáról elsősorban az arab országokban. Jeruzsálemben találkozót tartottak a zsidó-keresztény kapcsolatok jeruzsálemi központja és a vallásközi koordinációs tanács kezdeményezésére. Keresztény környezetben, ökumenikus és vallásközi (iszlám-keresztény) párbeszéd keretén belül szerveztek üléseket ortodoxok jelentős részvételével. Egyes felszólalásokból kiderült, hogy bizonyos közel-keleti országokban továbbra is feszült a társadalmi-politikai helyzet. Az erőszaktól és a támadásoktól keményen sújtott keresztény közösségeknek szükségük van anyagi és erkölcsi támogatásra.
(VR)
A betlehemi Születés temploma világörökség
A palesztin hatóság kérelmet nyújtott be az UNESCO-hoz: nyilvánítsák a világörökség részévé a betlehemi Születés templomát és a Betlehembe vezető zarándokutat. Palesztin részről ez az első javaslat. A görög és az örmény ortodox egyházat a palesztin hatóság is segíti, hogy a IV. századi templom tetőszerkezetét fel tudják újíttatni. (KAP)
Karácsonyi (rém)álom
Nem telhet el karácsony a Diótörő nélkül!? Felkiáltás és kérdés formájában is érvénye van e mondatnak, hiszen az E. T. A. Hoffmann meséje nyomán született Csajkovszkij-balett olyan örökzöld klasszikus, amely – tetszik, nem tetszik; akarjuk vagy nem – ünnepünk, életünk, kitartó gyerekkorunk része lett. Csak az idei decembert nézve: Diótörő az Operában, a Mûvészetek Palotájában, a Tháliában, a RaM Colosseumban, a bábszínházban, a nagykovácsi amerikai iskolában, a szokásos karácsonyi tévé-rádió reklámokban, régi-új hanghordozókon, DVD-ken… – és nem először filmen, a mozikban. Angol–magyar koprodukcióban tavaly nálunk készült el a legújabb változat. Ezúttal a sokoldalú Andrey Konchalovskiy feldolgozásában, aki előbb Tarkovszkij forgatókönyvírójaként, később akció- és történelmi filmek alkotójaként, majd operarendezőként tette le a névjegyét. Minden tekintetben eklektikus 3D-s Diótörő-mozijában Csajkovszkij zenéjét részben eredeti formájában bedolgozva, illetve – Sir Tim Rice szövegével – átdolgozva, musicalesítve használta fel. De nem csak a balettet, hiszen a Patkánykirály a Patetikus szimfónia harmadik tételének feszes indulótémájára dalol és masíroztatja „embereit”, a náciforma csatornalakókat; a happy endet pedig a b-moll zongoraverseny nyitódallamára erőltetett „örömóda” kíséri.
Budapest új vezetése – a választási kampányban tett ígéreteinek megfelelően – igyekszik rendet teremteni a városban. Például sok vitával kísérve igyekszik a hajléktalanokat kiszorítani a nagyobb aluljárókból. Ennek eredményeként valóban kevesebb ember lakik „életvitelszerűen” a némi védelmet nyújtó helyeken, ám a hideg napokon most sok közülük üzletek bejárataihoz, ablakzugaiba húzódva, emberhez így sem méltó módon tengődik. A vezetés döntött arról is, hogy az aluljárókban és a buszmegállókban tilos a dohányzás. Ezt annak ellenére támogatom, hogy sajnos magam is dohányos vagyok. Valahol el kell kezdeni a rendrakást.
A francia nemzetgyűlés döntött a házasság fogalmáról
Többünket meglephetett a hír, hogy a nyolcszázötven éves párizsi székesegyház négy harangját eltávolítják eddigi helyéről, és kilenc új harang kerül a háromszázharminc éves Emmanuel mellé. Az új harangok történelmi tanulsággal szolgálhatnak az európai társadalom keresztény gyökereiről, elfelejtettnek látszó, ám ma is érvényes értékeiről. Erre éppen most, a házasság intézményét aláásó francia és európai törvényhozás idején igen nagy szükség van.
A XVIII. század végén kirobbant francia forradalom – melynek egyik fő célkitűzése kultúránk keresztény alapjainak megsemmisítése volt – „a rend kedvéért” a Notre-Dame kilenc harangját is elpusztította. Az 1856-ban készült négy új, rosszabb minőségű harang hangzását tekintve nem volt összhangban a legrégebbi Emmanuellel. A most elkészült, Marie, Gabriel, Anne-Genevieve, Denis, Marcel, Etienne, Benoît Joseph, Maurice és Jean-Marie névre keresztelt harangok tökéletes harmóniában szólalnak majd meg március 23-án, amikor elfoglalják végleges helyüket. Február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján a székesegyház hajójában kiállított új harangokat (képünkön) a jövőről álmodó gyerekek szólaltathatták meg először.
Harminc évvel ezelőtt, 1983. január 31-én a római Termini pályaudvaron rosszul lett egy hetvenegy éves asszony, Modesta Valenti. Mentőt hívtak hozzá, a mentősök azonban higiéniai állapotára hivatkozva nem szállították kórházba. Néhány órás agónia után az asszony az utcán meghalt. Európa gazdag és civilizált nagyvárosaiban ma is élnek emberek, akik – József Attila keserű szavaival szólva – „hálnak az utcán”, akik otthontalanul élnek és halnak meg.
Tatabányán az utóbbi hónapokban – bízvást mondható – egyre vonzóbbá váló közösségi élettér kezd kialakulni az önrész mellett jelentős uniós és állami forrásokból megújított városközponti területen, a tavaly avatott Árpád-szobor terén. Legújabban példaértékűnek mondható utcakiállítás nyílt itt helytörténeti fotókból: olyan felvételeket állítottak ki, amelyek azt dokumentálják, hogyan változott egy-egy településrész, városnegyed vagy esetleg csupán egyetlen utcasarok arculata az utóbbi harminc, hetven, száz év alatt. Az érdeklődők – legyenek bár helybéliek vagy a városban csupán átmenetileg tartózkodók – érdekes időutazásnak lehetnek tanúi, ha végignézik a tárlat képeit.