Leesdeni a világra a Szentlelket

A Szociális Testvérek Társasága jubileumán

A hit éve a Szociális Testvérek Társasága számára jubileumi év. A hálaadás éve az alapító testvérek, Slachta Margit és a többi testvér Istennek átadott életéért, és mindenért, ami 1923-ban megszületett és azóta is folyamatosan születik öt országban, két földrészen, nemzedékről nemzedékre, köztünk, bennünk, általunk. Jubilálunk – örvendezünk egész évben az Isten hűsége miatt, aki gazdasági válságok, világháborúk, forradalmak, diktatórikus Isten- és egyházellenesség idején is meghívta és újra meg újra hívja a fiatalokat, hogy osztatlan szívvel adják át életüket a Szeretet Istenének és szeretetre vágyó embertársaiknak szolgálatára.

Nagyböjti bűnbánati est

Ahogyan tavaly a nagyvárosok evangelizációja programsorozat részeként, úgy az idén is sor kerül a nagyböjti bűnbánati estre a budapesti Szent István-bazilikában Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek vezetésével. A program február 22-én, pénteken 17 órakor bűnbánati liturgiával kezdődik. 17.15-től lesz lehetőség gyónásra, 18.15-től a keresztúti ájtatosságba lehet bekapcsolódni, majd az est 19 órakor szentmisével zárul.

Megújuló egyházzenészképzés

Az új felsőoktatási törvény adta lehetőségekkel élve a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzene Tanszékén a 2013/14-es tanévtől egyciklusú, két szakirányos, egyházzene-tanári és ének-zene tanári képzés indul, melyben az állam által fizetett (ösztöndíjas) rendszerben kétszakos zeneművész-tanári diploma szerezhető. Osztatlan, öt plusz egy éves, kötelezően kétszakos, alap- és középfokú tanításra egyaránt felkészítő oktatás folyik majd, ahol az utolsó (plusz egy) év összefüggő szakmai (iskolai) gyakorlat lesz. E képzési forma nemcsak a végzettek szélesebb körű képzettségét és jobb egzisztenciális biztonságát szolgálja, hanem kiváló lehetőséget jelent az iskolai énekoktatás és a templomi éneklés hagyományos kapcsolatainak újjáélesztésére, ápolására, az énekes iskolák munkájába való bekapcsolódásra.

Nagyvilág

Európai egyházak találkozója Varsóban

A hit és a vallás jelenlétéről a változó Európában, valamint az új európai keresztény mozgalmakról tanácskozott február 4–6-án a két egyházi szervezet. A megbeszéléseken olyan kérdéseket vitattak meg, amelyeket különféle vallási csoportok és mozgalmak intéztek a keresztény egyházakhoz, kritikai szándékkal. A témával már a Charta Ecumenica, a CCEE és a KEK 2001. április 22-én aláírt közös állásfoglalása is foglalkozott.

Elhunyt Giovanni Cheli bíboros

Kilencvennégy éves korában, február 8-ára virradó éjjel Rómában elhunyt Giovanni Cheli bíboros (képünkön). A főpásztor 1918. október 4-én született Torinóban. 1942-ben szentelték pappá, és tíz évvel később, 1952-ben lett a szentszéki diplomácia munkatársa. 1955 és 1962 között Spanyolországban szolgált, majd 1967-ben az Egyházi Közügyek Tanácsához került Agostino Casaroli érsek munkatársaként. Számos alkalommal tárgyalt Magyarországon is. 1973-tól az ENSZ állandó megfigyelőjeként tevékenykedett, majd 1978-ban a pápa érsekké nevezte ki, és a nemzetközi szervezet nunciusa lett. 1988-tól 1998-ig az Elvándorlók és Úton Lévők Pápai Tanácsát vezette Rómában. 1988 októberében II. János Pál pápa avatta bíborossá.

Halálával a Bíborosi Kollégium tagjainak száma kétszázkilencre csökkent. A testület száztizennyolc tagja pápaválasztó.

Márciustól új pápa vezetheti az egyházat

XVI. Benedek lemondásának bejelentését követően azonnal sajtótájékoztatót hívott össze a Vatikánban Federico Lombardi szentszéki szóvivő.
„Mindannyiunkat meglepett. A konzisztóriumon részt vevő bíborosok nem ismerték a pápa szándékát” – nyilatkozta a szentszéki sajtótermet elözönlő újságírók előtt Lombardi.

A szóvivő Angelo Sodano bíboros, volt szentszéki államtitkár, a bíborosi kollégium vezetőjének szavait idézte, aki „derült égből villámcsapásnak” nevezte XVI. Benedek lemondását.

Lombardi hangoztatta, hogy értesülései szerint nem hirtelen hozott döntésről van szó. Kizárta, hogy a pápa betegség vagy depresszió miatt távozna tisztségéből. Döntésében az sem befolyásolta, hogy az elmúlt években különböző botrányok rázták meg az egyházat. A pápa úgy érezte, „nincs egyensúly ereje és feladatai között” – fogalmazott a szóvivő.

Reményt kell adnunk a fiataloknak

Erdő Péter bíboros az evangelizáció új útjairól

A Kultúra Pápai Tanácsának plenáris ülését február 6. és 9. között tartották Rómában. Gianfranco Ravasi bíboros, a tanács elnöke a fiatalok kultúráját, az újabb művészeti irányzatokat és a fiatalok nyelvezetét jelölte meg a tanácskozás témájául. Az ülésen részt vett Erdő Péter bíboros, a tanács tagja is, akit a rendezvény zárónapján kérdeztük a zárt ajtók mögött zajló megbeszélésekről.

– Bíboros úr, miért tartotta fontosnak a tanács, hogy az idei plenáris ülés a fiatalok kultúrájával és nyelvezetével foglalkozzon?

– Az ifjúsághoz szólni az evangelizáció egyik legfontosabb feladata, már csak azért is, mert néhány évtized múlva a mai fiatalokból áll majd a föld lakosságának felnőtt népessége, s ők adják tovább mindazt, amit mi örökségül hagyunk rájuk. Sajátos aktualitást ad a témának az is, hogy a szentatya az idei évben Rio de Janeiróban világifjúsági találkozót rendez. Ahhoz, hogy szólni tudjunk a fiatalokhoz, meg kell ismernünk kommunikációjuk nyelvét, kulturális problémáikat. XVI. Benedek pápa egyik fő törekvése, hogy a katekézis tartalomorientált legyen. Felmerül hát a kérdés, hogyan tudjuk hitünket továbbadni egy olyan korban, amelyben a komoly szövegek tartalmára egyre kevésbé figyelnek az emberek…

Testünk-lelkünk az orvostudomány szemével

Hit és egészség

Az ember egészen különleges helyet foglal el a keresztény hit által elénk tárt világ rendjében. Egyfelől van a szellemvilág – Isten és az angyalok. A másik póluson az anyagvilág, mely körülvesz bennünket. A kettő metszéspontjában helyezkedik el az ember, aki mindkettőből hordoz valamit.

Többféle elképzelés született arról is, hogyan kapcsolódik egymáshoz test és lélek, s e gondolatok ma is élnek, még keresztény körökben is. Sokan vélik úgy, hogy a lélek örök „alkatrészünk”, mely a test börtönébe zárva várja, hogy kiszabaduljon onnan. Halálunk után majd lesz „valahol”, míg a test elporlad, és a feltámadással aztán új, végleges szállást kap. Úgy vélik, az Istenkapcsolat alapja, hordozója a lelkünk, a test inkább csak gátol bennünket ebben az egyesülésben.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.