Az egészségügy helyzetéről a Vatikánban
Az új evangelizációról tartott szinódus és a hit éve adott ösztönzést annak az összejövetelnek, amelyet november 15–17-én, immár huszonhetedik alkalommal rendeztek meg az Egészségügyi Pápai Tanács szervezésében. A háromnapos ülésen az egyház, a tudomány és a kutatás képviselői, orvosok és önkéntesek vettek részt a világ minden részéről. Több mint hatvan országból hatszázan érkeztek a Vatikánba, hogy megvitassák a kórházak jelenlegi helyzetét.
A több mint nyolcvanmilliós Egyiptom lakosságának mintegy egytizede kopt. Az új pápától megfigyelők szerint azt várják, hogy tevékenysége nyomán fokozódik majd a koptok befolyása, valamint megerősödik a közösség politikai védelme az észak-afrikai arab országban.
II. Tavadrosz beiktatásáról távol maradt Mohamed Murszi államelnök. XVI. Benedek pápa köszöntő levelét Kurt Koch bíboros személyesen adta át a pátriárkának. A szentatya Isten áldását kívánta a kopt egyházfőre a hívők és az egész társadalom javára, valamint reményét fejezte ki az ökumenikus párbeszéd folytatására.
II. Tavadroszt beiktatása alkalmából táviratban köszöntötte Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok elnöke is, aki hangsúlyozta: fontos fenntartani a kölcsönös tiszteletet a különböző vallások hívei között.
Mit tehetek én?
Az új evangelizációról szóló püspöki szinódus semmihez sem fogható „egyháztapasztalat” volt a számomra. Az öt kontinensről érkezett bíborosok, püspökök, papok, laikusok és szerzetesek rendkívül sokszínű és élő közösséget alkottak a szinódus három hete alatt. Az auditorok között főként olyan laikusok voltak jelen és osztották meg tanúságtételeiket, akik az evangelizáció első vonalában tevékenykednek. XVI. Benedek pápa egyik utolsó szinódusi megszólalásában külön is kiemelte az ő tanúságtételük fontosságát. A szinódusi záródokumentum pedig leszögezte: az új evangelizációban szükség van a Szentléleknek a hierarchián keresztül működő és szabadon megnyilvánuló karizmáira is, amelyek egysége elsődleges fontosságú.
Beszélgetés a Szent Imre Gimnázium új igazgatójával
Idén százéves a nagy hagyományokkal rendelkező, patinás intézmény, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium. A közelmúltban új korszak kezdődött az iskola életében, szeptemberben ugyanis új igazgatót neveztek ki az élére. Barlay Bence múltról, jelenről, jövőbeli tervekről és a ciszterci szellemiségről mesélt nekünk.
– Két ciszterci szerzetes van a tanári karban, s a zirci apátság a gimnázium fenntartója. Mindezen túlmenően miben és menynyiben ciszterci az iskola?
– 1912-ben, az alapításkor és az azt követő évtizedekben a ciszterci szellemiség egyedülálló volt Budapesten. Rendkívül közvetlen tanár-diák viszony jellemezte az intézményt, és nagyon komoly odafigyelés a tanulókra. Nem elitgimnáziumként működött az iskola: munkás- és parasztgyerekek éppúgy bekerültek, mint értelmiségiek. A vezetőség ügyelt arra, hogy nagy formátumú tanáregyéniségeket hívjon meg, az ország legjobb ciszter tanárait hozták Budapestre. A szentimrevárosi utcán gyakran lehetett látni tanárokat habitusban, gyerekek gyűrűjében. Ezt a közvetlenséget, odafigyelést próbáljuk továbbvinni, dacára annak, hogy nyolcvan évvel ezelőtt a rajz- vagy a testnevelő tanárt kivéve mindenki szerzetes volt, most viszont csak ketten vannak a tanári karban a szerzetesek. Időnként viccesen mondják, hogy a Szent Imre olyan, mint valami szabadidőközpont: huszonhárom szakkörünk működik, hat sportágban tartunk edzést. Nem csak az oktatásra, a nevelésre is összpontosítunk. A ciszterci szellemiséghez hozzátartozik a hit is, a kereszténység iránt elkötelezett fiatalok útnak indítása. Mindennap imádkozunk, hetente van szentmise. Jellemző ránk a kreativitás felkarolása. Számos öntevékeny, tehetséges gyerek jár ide, megannyi támogatandó ötlettel. Télen például teaházat, nyáron fagyizót üzemeltetnek a tanulóink.
Emlékszem, hideg téli estéken nagyanyámmal gyakran kártyáztunk, malmoztunk, olykor-olykor előkerült a marokkó vagy az autós kirakó is. Társasjátékot főleg az unokatestvéreimmel együtt játszottunk, akkoriban a Gazdálkodj okosan! és a Takarékoskodj! volt a kedvencünk, de sok vidám percet töltöttünk a Virágparádé vagy a Lóverseny című játékkal is. A szüleimmel ország-várost, betűkockát játszottam, de volt olyan is, hogy főzés közben barkochbáztunk vagy „fekete, fehér, igen, nem” párbeszéddel múlattuk az időt. Édesapám magyartanárként számos nyelvi fejtörőt tudott, anagrammát, intarziát készítettünk, hosszú-hosszú eszperente mondatokat állítottunk össze. Vargha Balázs Játsszunk a szóval! kötetéből merítettünk új ötleteket, és gyakran kölcsönöztem ki a könyvtárból Grätzer József Sicc című kötetét, mert csuda érdekes képrejtvényeket, titkos írásokat, gyufafeladványokat tanulhattam belőle.
Felkészülő
„Mindannyian függők vagyunk.” Elismert szakemberek, addiktológusok tételmondatként állítják, hogy így van, sokan pedig értetlenkednek. Én? Függő? No, nem!
A dependencia szó latin eredetű. Ha szófejtőként tekintünk rá, könnyen megtaláljuk benne a következő tartalmakat: függ, lóg, fel van függesztve valahová, lelóg, nincs alapja. Átvitt értelemben: nem teljes, nem szilárd, megoldatlan, befejezetlen.
Felkészülő
Tibor: Családunkban sok élmény köt össze bennünket. Voltak köztük nehézségek is, melyek során vizsgázhattunk, hogyan oldjuk meg őket, s mennyire befolyásolja ez pihenésünk, utazásunk további napjait.
Ági: 2000-ben Milánóban vehettem részt egy konferencián. Nagyon szép lehetőség volt ez számomra, csak az volt a nehézség, hogy a családom nélkül nem szoktam több napra elutazni. Gondolkodóba estem, elfogadhatom-e a felkérést.
Mindszenty József nyomában (10., befejező rész) – napjainkig
Mindszenty József 1971. szeptember 28-án távozott a budapesti amerikai követségről, s hagyta el az országot. Előzetesen megbeszéléseket folytatott Zágon József prelátussal, a pápa személyes megbízottjával.
„Ezután kifejeztem készségemet, hogy személyes érdekeimet most is alárendelem az Egyház javának, majd megkérdeztem, milyen feltételek mellett kellene elhagynom a követséget és esetleg hazámat. A feltételeket Zágon a következőképpen foglalta össze:
1. Érintetlen marad érseki és prímási minőségem, de az abból folyó jogok és kötelességek otthoni gyakorlását felfüggesztem s helyettem egy Róma által kinevezett apostoli adminisztrátor kormányozza egyházmegyémet. (A magam számára azt kértem, hogy a bécsi Pázmáneum, amelyben letelepedni szándékozom, joghatóságom alá kerüljön vissza és az Annuarioban az 1949 óta használatos »impeditus« megjelölés maradjon továbbra is nevem mellett.)