Országjáró

„Örömöm sokszorozódjék a te örömödben!”

Egy hét tanulságai

A Szeged–csanádi egyházmegyében évről évre megünneplik a házasság hetét. A programsorozat mára túlnőtte korábbi kereteit, és idén is számos vonatkozásban bizonyult gyümölcsözőnek. A szervezést az egyházmegyei CsaládKözPont koordinálta, de a testvéregyházak több gyülekezete, különböző mozgalmak és civilszervezetek is csatlakoztak a kezdeményezéshez. Az értékközpontú eseménysorozat változatos programokat kínált, és alkalmat teremtett az ökumené építéséhez is.

Az érdeklődők megszólításával a szervezők azt a célt szerették volna elérni, hogy megerősítsék azokat, akik már elköteleződtek a házasság mellett, akik pedig még nem döntöttek vagy bizonytalanok a házasság értékében, azokat megfelelő érvekkel erősíthessék meg. De a hét programjai során azok is támpontra és értékes gondolatokra találhattak, akik már túl vannak egy krízisen vagy váláson, s ezért szkeptikusak az elköteleződéssel kapcsolatban.

Országjáró

Múltjáról vall a szeged-felsővárosi templom

Az oklevelek szerint már az Árpád-korban virágzó apátság állt itt, amelyet Szent Mikós, a halászok, hajósok és a vízen járók patrónusának tiszteletére emeltek. Ez az első templom a tatárjárás idején, 1241-ben elpusztult. A másodikat a hajdani apátság romjain a Domonkos-rendi szerzetesek építették, akik 1318-ban telepedtek le Felsővároson. Ők is Szent Miklósról nevezték el a szentegyházat, amely aztán a százötven éves török uralom alatt megsemmisült. 1744-ben a minoriták kérték el a várostól a „romkertet”, melyen a harmadik, ma is álló késő barokk templom épült fel 1754 és 1767 között.

Országjáró

Csapatlátogatás és kápolnaszentelés az altiszti akadémián

Jövőre lesz húsz éve, hogy Magyarországon megkezdhette tevékenységét a tábori lelkészi szolgálat. Vezetői ez alkalomból Együtt és egymásért a szolgálatban mottójú felhívással fordultak a Magyar Honvédség összes alakulatának parancsnokához. A levélben azt a szándékukat fogalmazták meg, hogy az év folyamán minden egységet szeretnének meglátogatni, s egyrészt találkoznának a parancsnokokkal, másrészt megismertetnék a katonákkal a lelkészi szolgálat feladatait és elképzeléseit. Ennek az eseménysorozatnak a keretében január 13-án a tábori lelkészi szolgálatok képviselői megáldották a szentendrei altiszti akadémia új kápolnáját.

Horváth Gábor dandártábornok, a Magyar Honvédség Altiszti Akadémia parancsnoka üdvözlő szavaiban arra is kitért, hogy a korábbinál jobban megközelíthető kápolnát az állomány kérésére és a vezetés támogatásával alakították ki új helyén. Berta Tibor ezredes, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke köszöntőjében kiemelte, hogy „nem a falakat szeretnék megáldani, hanem azokat az embereket, akik majd itt fognak imádkozni”.

Országjáró

Bencés plébániák találkozója

Az egyházközségek képviselő-testületeit hívta meg Várszegi Asztrik főapát március 9-re. A pannonhalmi területi apátsághoz tartozó tizenöt egyházközség nagyobb részében mostanában újultak meg a képviselő-testületek. A találkozón az egyházközségek képviselői találkozhatnak a bencés atyákkal, s egymást is közelebbről megismerhetik. Előadások hangzanak el és eszmét cserélnek a pasztorációs munkáról, a világiak szerepéről, az egyházközség és a faluközösség együttműködéséről.

Országjáró

Rövidesen valóra válik a régi álom. Kinőtték a tornatermet, de májusban már hatalmas munkagödör mélyed a hospodár, a gyümölcsöskert szélén. A domboldalba süllyesztve épül a tornacsarnok, mutatja a maketten az igazgató atya. A főépületet híd és föld alatti folyosó köti össze a csarnokkal. Már minden engedélyt megszereztek, az építkezést a kosárlabda- szövetség is támogatja – nemzetközi szabványnak megfelelő kosárlabdapálya kap helyet az épületben, amely negyvenkét méter hosszú, harminc méter széles és hét méter belmagasságú lesz. „Drukkolni öt sorból, összesen száznyolcvan ülőhelyről lehet majd. Hogy zengjen a Hajrá, Kupac!”

Az építkezés mintegy hatszázmillió forintba kerül. Négyszázmilliót nyereséges cégek társasági adójából kellett összegyűjteniük. A maradék önrész. A főapátság százmillióval járul hozzá, a másik százmilliót az öregdiákoktól, az ő kapcsolataik révén remélik.

Felhívás

1950 és 1990 között Magyarországon nyolc katolikus gimnázium működött. Bencés: Pannonhalma és Győr, ferences: Esztergom és Szentendre, piarista: Budapest és Kecskemét, valamint a szegény iskolanővérek budapesti és debreceni középiskolája.

A negyven év nemcsak az egyes iskolák élete szempontjából volt jelentős és különleges, hanem az akkori magyar társadalom egészére, a politikai, történelmi viszonyokra is sajátos szemszögből, a katolikus szerzetesi iskolák szemszögéből kínál rátekintést. Olyan jelenség ez a negyven év (1950–1990) az iskolák történetében, amelynek – ma még hiányzó – földolgozása jelentős kordokumentumnak tekinthető.

Országjáró

Keresztutak

Az első nagyböjti péntek, február 15-e. A Szondy utcai Szent Család-templomból elindul a menet. A közeli Epreskert bejáratánál a ministránsok égő gyertyát nyújtanak mindenkinek. Belépünk a kertbe, az eredetileg a nyolcadik kerületi Kálvária téren álló pompás barokk építmény körül lobognak a vékony lángok (jobb oldali képünkön).

A hívő embert nem a pompa hozza ide, hanem a hite. Keresztutat járni – nagyböjti időben. A lényegre irányítani a figyelmet: Jézus Krisztus kereszthalálára és feltámadására. E kettő együtt alkotja hitünk csúcspontját, értelmét és valóságát.