Fran­cia kri­mi (1985)

A fran­cia bűn­ügyi tör­té­ne­tek ked­ve­lői jól is­me­rik a nagy­sze­rű ren­de­ző, Luc Besson mun­kás­sá­gát. El­ső film­je, az „Élet­ha­lál­harc” cí­mű, 1983-ban for­ga­tott sci-fi meg­ér­de­melt si­ke­re után két év­vel a pá­ri­zsi met­ró alag­út­rend­sze­ré­be va­rá­zsol­ta a né­ző­ket, kü­lönc fi­gu­rák és pi­ti bű­nö­zők vi­lá­gá­ba. A fran­cia film­ipar ál­ta­lá­ban ön­erő­ből, ho­ni kö­tő­dé­sű szí­né­szek­kel old­ja meg a fel­ada­to­kat, s ez most sem tör­tént más­kép­pen: a fő­sze­re­pet a New York­ban szü­le­tett gall te­het­ség, Christopher Lambert kap­ta — en­nek az ala­kí­tás­nak kö­szön­he­tő­en vált vi­lág­hí­rű­vé. Az ügy­nök sze­re­pé­ben Besson má­sik fel­fe­de­zett­je, Jean Reno lép elénk, Helenát pe­dig a gyö­nyö­rű Isabelle Adjani kel­ti élet­re. A film kü­lön ér­de­kes­sé­ge, hogy Enrico sze­re­pé­ben ez­út­tal szí­nész­ként is elénk áll Besson al­ko­tá­sa­i­nak ál­lan­dó ze­ne­szer­ző­je, Éric Serra.

Ma­gyar film­so­ro­zat (1973)

Jog­gal érez­zük meg­alá­zó­nak, ha csu­pán rész­vét­ből vagy szá­na­lom­ból for­dul­nak fe­lénk. Az ir­ga­lom, azon­ban va­la­hogy más. Már­pe­dig a Né­meth Lász­ló re­gé­nyé­ből ké­szült so­ro­zat hős­nő­je, az or­vos­tan­hall­ga­tó Ker­tész Ág­nes (Szé­les An­na) „ir­ga­lom­ból sze­ret­né meg­ta­ní­ta­ni fut­ni a sán­ta em­be­ri­sé­get”. Ez pe­dig az 1920-as évek­ben egy­ál­ta­lán nem egy­sze­rű. Ap­ja (Mensáros Lász­ló) ha­di­fog­ság­ban, any­ja (Törőcsik Ma­ri) kö­rül egy fi­a­tal hó­do­ló le­gyes­ke­dik, ud­var­ló­já­ban pe­dig csak fel­szí­nes­sé­get ta­pasz­tal. Egye­dül a szin­tén or­vos­nak ké­szü­lő, sán­ta Fe­ri­ben (Harsányi Gá­bor) lát őszin­te­sé­get. Ha­lá­los be­te­gek kö­zött kezd dol­goz­ni, ahol már va­ló­ban nem ma­rad más, csak az ir­ga­lom. Vé­gül el­fo­gad­ja Fe­ri kö­ze­le­dé­sét, mert „az el­fek­vő és a csa­lád be­te­gei kö­zött ő az egyet­len gyó­gyít­ha­tó”.

Uni­ver­zum

Oszt­rák is­me­ret­ter­jesz­tő so­ro­zat (2006)

Volt idő, ami­kor er­dész sze­ret­tem vol­na len­ni. Von­zott a fák né­ma böl­cses­sé­ge, a va­don élő ál­la­tok tit­kai. A most lát­ha­tó film a ha­za­i­nál va­dabb vi­dé­kek­re ka­la­u­zol. A kép­so­ro­kon sű­rű er­dők, mély sza­ka­dé­kok, meg­kö­ze­lít­he­tet­len te­rü­le­tek lát­ha­tók, ahol med­vék és far­ka­sok él­nek, s nem­rit­kán ke­se­lyűk is fel­buk­kan­nak er­re­fe­lé, fő­ként a Tikves-hátság te­rü­le­tén. A Bal­kán érin­tet­len ter­mé­sze­ti tá­ja­in olyan ál­la­tok is él­nek, ame­lyek már min­de­nütt el­tűn­tek Eu­ró­pá­ból. Dob­ru­dzsa rét­je­in ka­lan­doz­va a Du­na-del­tá­hoz vá­gyó­dunk, a Durmitor-hegységben jár­va pe­dig ta­lán már a Szkadarszko Jezero, az­az a „Nagy tó” mint cél le­beg a sze­münk előtt. Iz­gal­mas uta­zás vár ránk. In­dul­junk már­is!