Francesco Faà di Bruno március 27.

A hét szentje

Szardíniai nemesi család gyermekeként született 1825-ben, ő volt a legfiatalabb Luigi Faà di Bruno márki tizenkét gyermeke között. Gondtalan gyermekévei voltak, ugyanakkor a hívő katolikus családban már korán megtanulta, hogy a kiváltságok ellenére vagy inkább épp azért segíteni kell a szegény, kiszolgáltatott embereknek.

Mint legkisebb fiú katonai pályára lépett; részt vett a szárd–osztrák háború egyik utolsó, fontos ütközetében, a novarai csatában (1849). A háború mély nyomokat hagyott benne. Évekkel később felépíttetett egy templomot azon katonák emlékére, akik az olasz egységtörekvések harcaiban vesztették életüket.

Virágvasárnap

Görögkatolikus lelkiség

Bizánci egyházunkban így énekelünk a virágvasárnap reggeli istentiszteletben: „Ma a Szentlélek kegyelme gyűjtött minket egybe, és mindnyájan felvevén a te keresztedet, mondjuk: Áldott, aki az Úr nevében jő, hozsánna a magasságban.” Még nem ért véget a nagyböjt, még következik a szenvedés hete. Ám böjti küzdelmünk végkifejlete már felsejlik: milyen nagyokká lehettünk. Nemcsak a nagyböjt végére, hanem az örök életben való célba jutás tekintetében is. Ugyan még folytatnunk kell a kereszt cipelését, de a biztos célba érés reményében ezt már hozsannázva tehetjük. Ha arra törekedtünk, hogy „a bűnnek legyőzői lehessünk” – amint az előszenteltek liturgiájában sokszor imádkoztuk –, akkor megvalósul a húsvéti misztérium is az életünkben.

Bölcs

Parallax

Egy friss felmérés szerint a magyarok elsősorban azt szeretnék, ha az új pápa bölcs lenne. Az elkötelezett katolikus válaszadóknál a bölcsességhez társuló érték még az imádságos lelkület.

A vallás világában a bölcsesség a szenttel való érdemi, elmélyült kapcsolatból forrásozik. A bölcsesség kezdete az Úr félelme, olvassuk a Bibliában.

A bölcsességgel ugyan nem áll szemben, tőle mégis sokan megkülönböztetik a tudást, a tudományt. A bölcsnek nem az a legfőbb jellegzetessége, hogy tárgyi ismeretei gazdagok, hogy literátus ember, akinek szemeit az olvasás edzette és próbálta. A bölcs mögéje lát ezeknek az ismereteknek és tudásoknak. Valójában nem többet tud, hanem kevesebbet, és éppen ezáltal lényegesebbet.

Mindent átfogó tekintettel

Nagy József grafikusművész munkái

A lépések egymásutániságát, mellyel leküzdjük a magasságot – nevezhetjük hegymászásnak.

A nagy víztömeg magunk mögé terelését – nevezhetjük úszásnak.

A levegő rezgését időintervallumonként megszakító különböző frekvenciájú rezgéseket – nevezhetjük zenének.

A meghatározott hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást, amelyet a vizuális érzékelés során a tárgyak felületén jelentkező látványként tapasztalunk meg – nevezhetjük színnek.

A valódi dicsőség

Virágvasárnap sokkja és egyszerűsége

Nagyon sok mindent kell tudnunk egy emberről ahhoz, hogy egyszerűen és világosan láthassuk az alakját. Csak akkor egységes a szemünkben valaki, csak akkor tudjuk, hogy kicsoda, ha megismertük lényének sokféle, széttartó, nehezen összeegyeztethető, sőt talán egymással ellentétesnek tűnő vonásait. Amíg csak futó benyomásaink, töredékes tapasztalataink, alkalmi ismereteink vannak valakiről, addig nem mondhatjuk, hogy megismertük: legfeljebb lényének egy-egy szeletéről, életének egy-egy vetületéről, alakjának egy-egy metszetéről vannak sejtéseink. Ezért lehet irgalmas Isten, hiszen ő mindenki esetében a teljes emberi alakot látja (szerteágazó kapcsolatrendszerével együtt), és a teljes emberi élettörténetet ismeri (évezredekre visszanyúló családtörténetével együtt); és ezért nem irgalmasak az emberek, hiszen csupán apró emberi részletek alapján zúdítják a másikra indulataikat.

Nagyheti jelképeink szépsége és ereje

Nagyheti jelképeink szépsége és ereje

Virágvasárnap ünnepli az egyház Jézus diadalmas bevonulását Jeruzsálembe. A nép közül sokan ruhájukat terítették az útra, mások ágakat törtek a fákról, s eléje szórták. Ennek nyomán került az ünnep szertartásai közé a pálmás, Európa északi tájain pedig a barkás körmenet. Jézus bevonulásának útvonala a Biblia szerint Betániából az Olajfák hegyén és a Kedron-patak völgyében vezető országúton át, majd az Aranykapun keresztül vezetett a templomhoz. A jeruzsálemi egyház virágvasárnapi hagyománya a IV. századtól terjedt el. A körmenet szokása nyugaton a VI. századtól vált általánossá.

Színekkel egy jobb világért

Jeroen Koolhaas és Dre Urhahn holland páros azzal vált híressé, hogy falakat, házakat, tereket és egész utcákat beborító festményekkel visznek színt a világ legsiralmasabb szegénynegyedeibe. Az utcafestők 2007 és 2010 között tizennyolc hónapot töltöttek a Rio de Janeiró-i drogbárók ellenőrzése alatt álló nyomornegyedekben.

Az élet bölcsője

Csodálom a vizet, a víz erejét. Köveket csiszol kaviccsá, képes romba dönteni hidakat, házakat. Középiskolás koromban a bölcs és olykor komoran hullámzó Duna partján sétáltam sokat, vagy a nagy folyó fölé magasodó Templomhegyről figyeltem a lassú járású uszályokat, a köröttük repkedő ezüstös szárnyú sirályrajokat. Egyszer gyalog is átkeltem a dunaföldvári hídon, a szédítő-vonzó mélységben szürkén hömpölygő víz tükrén meg-megcsillantak a rakoncátlan napsugarak…