Szerzetesség és liturgia
Istenben való keresztény létezésünket a Hitvallás két nagy ágazata különösen is megragadja: „(…) és emberré lett (…), kínhalált szenvedett, és eltemették. Harmadnapra föltámadott az írások szerint.” A megtestesülés és a húsvét eseményében – az értünk emberré lett, élt, szenvedett, meghalt és feltámadott Jézus Krisztus testében – lesz valósággá számunkra az üdvösség, Isten végső és visszavonhatatlan döntése mellettünk.
A hét szentje
Csupán huszonhét éves volt, amikor meghalt, mégis a XX. század legnagyobb misztikusainak egyike Rafael Arnáiz Barón. Észak-Spanyolországban, Bugosban született 1911-ben, hívő családban, és szülei nagy gondot fordítottak keresztény nevelésére. Krisztus iránti mély elköteleződése azonban csak az érettségi után alakult ki benne – a gimnázium befejeztével a nyarat Ávila környékén töltötte Leopoldo nagybátyjánál és María nagynénjénél, Maqueda hercegénél és hercegnéjénél. A kivételes emberi, intellektuális, művészi tehetséggel és nagyszerű humorral megáldott kamasz fiú mély barátságot kötött a hercegi párral, és az ő hatásukra indult el a szemlélődő szerzetesi élet felé.
Görögkatolikus lelkiség
A csodák a hit területére tartoznak, mert természettudományos magyarázatuk nincsen. Egy ilyen csodát állít szemünk elé görögkatolikus egyházunk a húsvét utáni időben az inaszakadtról elnevezett vasárnapon (Jn 5,1–15). A harmincnyolc éve beteg, béna ember panaszkodott Jézusnak, hogy nincs embere, aki bevinné a tóba, hogy gyógyulást nyerjen. Ünnepi liturgikus szövegünk szinte szemrehányóan fogalmazza meg Jézus válaszát: „Te miattad lettem emberré, te miattad öltözködtem testbe, és te azt mondod: Uram, nincs emberem! Vedd fel ágyadat, és járj!”
Húsz éve épült a legdélibb magyar templom
Íróasztalomon kis harangocska: a melbourne-i Szent István-templom 1993-as fölszentelésére emlékeztet. „Építészmérnök vagyok, én terveztem a hozzá kapcsolódó magyar központtal együtt” – mondja Zágon Lajos, s hozzáteszi: a kivitelezési munkákat is ő irányította. Szívügyének tekintette, hogy az ausztráliai magyarok anyanyelvükön dicsérhessék Istent.
Mennyien tartoznak a Szent István-templomhoz és a melbourne- i magyar katolikus központhoz? „Több ezren fordulnak meg ott. Nem azt jelenti, hogy rendszeresen eljönnek ennyien, de mindig sokan vagyunk. Nyár végén, februármárcius fordulóján rendezzük a Hungarofestet, a háromnapos ünnepségen kétezren is részt vesznek.”
Többéves kutatás előzte meg Pázmány és Lippay koporsójának beszentelését
„Testemet pompa nélkül, egyszerű szertartás keretében kívánom eltemettetni, éspedig ha föld alatti kriptába helyezik, úgy parancsolom, hogy azon kriptában ássák fel a földet, és testemet a föld méhébe bocsássák alá” – olvashatjuk Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek végrendeletében. Fraknói Vilmos címzetes püspök beszámolója szerint a nagyszombati egyetem alapítóját jezsuita szabású vörös reverendában, főpapi jelvények nélkül temették el a pozsonyi Szent Márton-dómban. Bármily furcsa, a közelmúltig nem ismerhettük pontosan, hol is vannak a magyar egyháztörténelem egyik legnagyobb hatású főpásztorának földi maradványai.
Nem szokványos emlékművet lepleztek le a remeteszőlősi turistaút mentén: egy telefonfülkét. Mai, okostelefonos világunkban egy hagyományos telefonfülke önmagában is mementó. Ez a fülke most mégis más miatt érdekes, mi több, szívet melengető.
Örkény István tavaly töltötte volna be századik életévét. A centenárium záróeseménye volt e különös fülke felállítása, amely Oberfrank Pál színész ötletéből született.
Az első híd, amelyen átkeltem, szülőfalum kis patakja fölött épült, egyszerű fadeszkákból. A templom mellett vezető keskeny út az egykori előszállási uradalmi intéző lakásáig, majd onnan tovább, a dimbes- dombos Túzokba vitt, a halastóhoz. A „macskahíd” az akkori kislány számára hatalmasnak és rettentőnek tűnt. Azóta persze láttam már jóval félelmetesebb építményeket is, amelyek széles folyókon íveltek át, völgyek, hegyek között könnyítették meg a közlekedést. A híd kapocs. Településeket, országokat, embereket köt össze.
Fedezzük fel!
A Kisbérhez tartozó Ászár község leginkább az 1850-ben ott született kiváló színésznőről, Jászai Mariról nevezetes. Krippel József uradalmi ács és Keszey Julianna ötödik gyermekét a keresztelési anyakönyvbe Krippel Mária Anna néven jegyezték be. Jászai olyannyira nem szerette eredeti vezetéknevét – az ugyanis németül beteget jelent –, hogy állítólag még születési anyakönyvi kivonatából is kiégette a bejegyzést. Ászáron ma szobor és a szülőházában rendezett kiállítás őrzi emlékét, de az ő nevét viseli az általános iskola és a nyugdíjasklub is. A krónikák följegyezték, hogy a művész nagyon szerette szülőfaluját, s amikor az 1880-as évek végén az öreg iskola életveszélyes állapotba került, Hérics Márton plébános Jászaihoz fordult segítségért. A színésznő ekkor Kisbéren, a lovardában tartott előadást, s a bevételt az ászáriaknak adta.