Ezzel a címmel készített Varga Ágota Balázs Béla-díjas rendező dokumentumfilmet a hetvenes évek egyházüldözésének hátteréről. A film főszereplője az egykori tartótiszt, aki találkozik az általa beépített ügynökök útján megfigyelt papi személyekkel. A film végén kétszer is kimondja egy félig kiszáradt, sivár, mocsaras tómederben: felesleges volt az élete. Ezzel együtt több kérdést vet fel a z alkotás. A filmet május 28-án, este hét órakor mutatják be az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A belépés díjtalan. A vetítést sajtóbeszélgetés követi. – Kaposvárott járunk, Balás Béla püspök úrnál. A kommunista időkben az ifjúság pasztorációjának meghatározó alakja volt, s ezért évtizedeken át a fönnálló hatalom célkeresztjében állt. Kedves püspök úr, miért vállalta a szereplést a filmben? – Akkoriban sem voltak titkaim, ma sincsenek. Több olyan nemzedék nőtt fel, amelyek nem rendelkeznek ismeretekkel arról a korról, nem értik azoknak a szavaknak a mögöttes tartalmát, amelyek a XX. század második felében élet-halál kérdést jelentettek. A felelősség is arra indított, hogy megszólaljak, hiszen akinek a közösséget segítő élménye, emléke, véleménye és gondolata van az átéltekről, annak azt meg kell osztania.

James Martin jezsuita Jézus mosolyáról és a hétköznapok lelkiségéről

James Martin (1960) New Yorkban élő jezsuita pap, a rendje kiadásában hetente megjelenő, 1909-ben alapított America című nemzeti katolikus magazin szerkesztője, tévé- és rádióadók gyakori vendége és számos nagy sikerű mű szerzője. Jezsuita spiritualitás című kötete – írásai közül elsőként – nemrég jelent meg magyar nyelven is. Legutóbbi könyve pedig – mely idén ősszel szintén napvilágot lát idehaza is – arról szól, miért olyan fontos, hogy keresztény életünket áthassa a vidámság, a humor és a nevetés. Father Martin szenvedélyesen képviseli, hogy valóban hívő ember nem járhat-kelhet savanyú ábrázattal. Ő maga mindent meg is tesz azért, hogy mosolyra derítse az embereket: a Youtube videomegosztó oldalon tőle hallható vicceken ezrek derülnek. Ahogy a Facebookon megjelenő derűs írásaira is sokan kíváncsiak. Kérdéseinkre e-mailben válaszolt.

Nálunk nehéz erre a kérdésre válaszolni. Amikor a liturgikus naptárban még a pünkösdnek is volt nyolcada, és így pünkösdhétfő munkaszüneti napra esett, a Rákosi-korszakban megszüntették piros betűs jellegét. Amikor pedig 1990-ben az Antall-kormány az egyházak kívánsága szerint rendezte a munkaszüneti napokat, a protestáns egyházak kérésére ismét piros betűs ünnep lett pünkösdhétfő, bár 1969-ben a katolikus liturgikus naptárból a liturgikus reform törölte pünkösd nyolcadát. De hát miért törölte? Hiszen a Szentlélek amúgy is az „ismeretlen” isteni Személynek számít.

Van még jó hírünk

Tavaly ünnepeltük Ottlik Géza író születésének századik évfordulóját. A centenáriumi emlékév záró eseményét Kőszegen rendezték meg május 9-én. Bár az Iskola a határon című regényben egyszer sem szerepel a város neve, Ottlik személye a mű révén örökre összefonódott Kőszeggel.

Ayrton Senna autóversenyző élete és hite

„Nada pode me separar do amor de Deus”
(Semmi nem választhat el Isten szeretetétől)

Ayrton Senna sírfelirata Ayrton Senna brazil autóversenyző harmincnégy évesen, ereje teljében, három világbajnoki cím birtokosaként hunyt el 1994-ben, május 1-jén a San Marinó-i versenypályán.

Az általa alapított brazil jótékonysági intézet (Instituto Ayrton Senna) a rászoruló gyerekek segítése mellett máig ápolja az emlékét.