Az új evangelizáció útjai

„A világ evangelizálásához mindenekelőtt evangelizálók szükségesek” – fogalmaz II. János Pál pápa. Vagyis ránk van szükség, mindanynyiunkra. A keresztségben és a bérmálásban kapott küldetésünkből fakadóan minden katolikus hívőnek joga és kötelessége a Jézus Krisztusról szóló személyes tanúságtétel. Arról azonban, hogy mi ennek a módja, igen ritkán szoktunk hallani.

A keresztény tanúságtételnek két formája van: az alap az élet tanúságtétele. „A tanúságtétel első formája a misszionáriusnak, a keresztény családnak és a templomi közösségnek az élete, amely új magatartásmintát közvetít” (Redemptoris missio, 42.). Erre épül a szóbeli tanúságtétel. Sokan azt gondolják, elég szavak nélkül tanúskodni. Ez azonban nem igaz: „Hosszabb távon azonban az élet legszebb tanúságtétele is kevés, ha nem kíséri és igazolja az, amit Péter apostol így fejez ki: »Adjatok számot reménységetekről.« Ezt a reménységet ki kell fejteni a Jézus Krisztusról szóló világos és egyértelmű beszéddel” (Evangelii nuntiandi, 22.).

Filmsorozat elvándorló magyar fiatalokról

Szinte mindannyiunknak akad olyan fiatal felnőtt ismerőse, aki külföldön próbál szerencsét. Egyetemista lány, aki Angliában gyerekvigyázó, hogy megtanuljon angolul. Diplomás fiú, aki két év után sem talált itthon állást, ezért most Bécsben pincér. Hegesztő szakmunkás, aki jobb híján egy svédországi építkezésen dolgozik, természetesen feketén. Bedőlt lakáshiteles, aki Ausztráliában számolja a kengurukat, és töpreng az életén.

Erdő Péter bíboros a vallási párbeszédről

Az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) budapesti nagygyűlésének megnyitóján, július 3-án beszédet mondott Erdő Péter bíboros. Köszöntőjében hangsúlyozta: az ökumenikus találkozók és nagygyűlések révén már sok lépést megtettünk az egyházak közötti párbeszédben. Erről a dialógusról kérdeztük őt mint az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnökét.

Egy héttel ezelőtt az Új Ember is beszámolt a tragikus hírről: Szíriában lázadók támadták meg a Szent Antal ferences kolostort, és kivégeztek egy jakobita szerzetest, akinek az utóbbi időben a rendház adott menedéket.

A modern Szíria történetének legnagyobb válságát éli át. Két éve tavasszal senki sem gondolta volna, hogy a tömegtüntetések polgárháborúba torkollnak. Szinte nyílt titok, hogy a helyzet kialakulásáért más nemzetek is felelősek – Nyugaton és Keleten egyaránt. Az áldozatok száma mára elérte a százezret, és másfél millióan hagyták el az országot. A kegyetlen erőszak képei egy kattintásnyira vannak tőlünk. Bárki, akinek a lelke és a gyomra bírja, a világhálón szemmel követheti a vérontást.

Nemrég fotót kaptam mailben egy jó barátomtól, a következő kérdéssel: „Hol készült a kép?” Nagyon ismerősnek tűnt, amit láttam, és azt is azonnal tudni véltem, hogy a budapesti Belváros valamelyik házáról, portáljáról van szó. Egy új dohánybolt bejáratát ábrázolja, de jól látszik, hogy korábban valamilyen egyházi intézmény lehetett ugyanott. Egy pillanatra meghűlt az ereimben a vér, mert azt hittem, talán egy kápolna jutott ilyen szomorú sorsra. De aztán az egyik kolléga bizonyos stíluselemek alapján gyorsan megfejtette a rejtvényt: ez bizony a ferences rend tulajdonában álló bolthelyiség egyik része a Ferenciek terén.

Bár Zágráb főterén az 1848–49-es szabadságharcunk idején ellenünk támadt Jellasics gróf, horvát bán lovas szobra magasodik, a nyolcszáz évig tartó függő helyzet ellenére (vagy talán éppen azért is?) jó barátságban él a magyar és horvát nép. A Szent László által 1091-ben elfoglalt Horvátország jelentős autonómiával rendelkezett.

Egyháznak nevezhető minden vallási közösség

Újból elfogadta július 5-én a parlament az egyházügyi törvény módosítását. A javaslat újratárgyalására azért volt szükség, mert Áder János köztársasági elnök visszaküldte a jogszabályt az országgyűlésnek egy jogbizonytalanságot okozó változtatás miatt. Az államfő kifogásának figyelembevételével átírt törvényt pénteken kétszázötvenöt igen szavazattal, ötvenhét nem ellenében hagyta jóvá az országgyűlés.