Hatalmas kaland kezdete

Szerző:

Az új evangelizáció útjai

Az elmúlt hetekben a személyes tanúságtételről volt szó rovatunkban. Így jutottam el saját megtéréstörténetem megosztásához, amelynek folytatása itt következik.

A beszélgetésnek, melynek során művészettörténet szakos barátom tanúságot tett nekem Jézus Krisztusba vetett új keletű hitéről a bölcsészkar büféjében, egészen távolra mutató következményei lettek. Magam is meglepődtem, mennyire magától értetődő volt minden szava, amellyel elém tárta az evangélium igazságát: Istennel a Jézus Krisztusba vetett hit által lehet találkozni, s ez a találkozás itt és most reális lehetőség. Attól féltem ugyanis, hogy ha valaki megmutatná is nekem az igazságot, akkor sem ismerném fel a számos más lehetőség között. Annyi vallás van, sok millió követővel – hogyan is tudnám kiválasztani közülük az igaz utat? (Akkor még nem ismertem Szent János apostol tanítását arról, hogy az Igazság ragyog, megvilágosít és meggyőz a Szentlélek erejével, sem Szent Pálét arról, hogy Isten ereje lép működésbe ott, ahol a megfeszített Krisztust hirdetik.)

Mozgó kolostor – tizenkilencedszer

Szerző:

A ferencesek szervezésében augusztus 14. és 20. között rendezik meg a 19. Esztergom–Mátraverebély-Szentkút gyalogos zarándoklatot, melyen minden évben több százan vesznek részt. Az eseményt „mozgó kolostornak” is szokták nevezni, mert itt sok idő jut elmélyülésre, mindennap van szentmise, zsolozsmázás és elmélkedés.

Felvételi eredmények a Pázmányon

Szerző:

A hazai felsőoktatásban jelentős átalakítások vannak folyamatban, amelyek a minőségi képzést, a felsőoktatás szerkezetének racionalizálását, letisztult és jól rendezett – az egyes intézmények egyediségét kifejező – szakkínálat kialakítását, nem utolsósorban pedig a hallgatói igényeket tartják szem előtt. Mindezeket a körülményeket figyelembe véve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) – amely az elmúlt évben elnyerte a kiemelt egyetemi státuszt, valamint Információs Technológiai és Bionikai Kara a kutató kari címet – felvételi pontszámai és az ezek alapján a 2013/2014-es akadémiai évre felvett hallgatók létszáma ismét jól alakult.

Nagymama

Szerző:

Szent Annát (július 26-án, a szent halálának feltételezett napján) minden évben külön megünneplik a Veszprémi főegyházmegyében. Jézus Krisztus nagyanyja, Szűz Mária édesanyja a főegyházmegye patrónusa Boldog Gizella királyné mellett – s mint Márfi Gyula érsek ezzel kapcsolatban komolyhumorosan megjegyezte: „Mi nők oltalma alatt állunk.” Szent Annát az asszonyok, nagyanyák, betegek, haldoklók patrónájának tartják. Az Anna-napi szentmisét július 26-án délután mutatta be az érsek a székesegyházban, s adott áldást a jelen lévő nagymamákra. A szentmisét koncert követte, majd megnyílt a Szaléziánumban a Szent Anna tiszteletét bemutató kiállítás.

A konyhában látom őt. Amint áll a tűzhely mellett, rádob egy hasáb fát, hogy jobban égjen, s a régimódi sparherden ( a kényszerű történelmi lakhelyen az államosítás után) ide-oda helyezi a fazekakat és a lábasokat. Egyiket közelebb az öntöttvas karikák jelezte tűzközéphez, a másikat távolabb, annak már csak melegen kell maradnia. S a konyha tésztagőzös délelőttje. Hány ilyen délelőtt kövesedett emlékké bennem, valamennyi egyetlen nappá sűrűsödve, egyetlen képpé, amint nagyanyám áll az asztalnál vagy a tűzhely mellett, mintha csak az élet mindenestül odatartozó része lenne, semmi kétely, a mama (így neveztük odahaza) és a konyha egyetlen birodalom, egyetlen lélegzet. S ahogy visszagondolok, sosem lázadtam: a mama miért mindig a konyhában tartózkodik? Ez volt ő, így volt ő.

A közösség ereje Krisztinavárosban

Szerző:

Országjáró

Havas Boldogasszony tiszteletét ápolja és őrzi a budai krisztinavárosi egyházközség. A templom kegyképe ugyan az észak-itáliai Vigezzo-völgy kegyhelyéről származik, és az ottani Vérehulló Szűzanya képének másolata, de XIV. Benedek pápa engedélye nyomán 1757-től a hívek a Havas Boldogasszony ünnepén köszöntik templomuk patrónáját.

A búcsú napjához közeledve a hagyományokról és a közösség életéről szólva Vigassy Mihály plébános elmondta, hogy a nyári pihenőidőben nehéz összerántani a hívek közösségét, hiszen ilyenkor mindenki igyekszik elszabadulni Budapestről.

A Szent Jobb Székesfehérváron

Szerző:

Országjáró

Fogadalmi mise a Szent István-emlékévben

A Székesfehérvári egyházmegye idén a város önkormányzatával együtt ünnepli Szent István halálának kilencszázhetvenötödik évfordulóját. A jubileumra meghirdetett Szent István-emlékév legkiemelkedőbb szakrális eseménye augusztus 14-én, a város fogadalmi napján lesz. Ezen a napon a megyés püspök minden évben megújítja hazánk felajánlását Szűz Máriának, annak emlékére, hogy István király 1038-ban a halála előtti napon Isten anyjának pártfogására bízta Magyarországot. A püspök a hagyományos ünnepi liturgiában Magyarok Nagyasszonya közbenjárását kéri az egész magyar népért, imádkozik minden magyar emberért, határokon innen és túl, hívőkért, nem hívőkért egyaránt.

Mindszenty „kizöldül”

Szerző:

Országjáró

A hírt röviden így lehetne összefoglalni: felújították a rezi plébániát, amely – ódon falaival – lakatlanul állt már hosszú ideje, s ha így hagyják, az enyészeté lett volna. Előbb egy német érdeklődő tett rá ajánlatot, ám túlságosan keveset ígért érte. Ekkor jelentkezett a helyben működő Várbarátok Köre, s a hévízi anyaplébánia velük közösen látott neki a megvalósításnak. A plébánia épületét az egyházközség használatra átadta a várbarátoknak, akik pályázaton ötvenmillió forintot nyertek, s ennek köszönhetően az épület ma szépen rendbe hozva Laky Demeter turistaház néven működik. Gyerekek, felnőttek, csoportok találnak itt szállást, ottjártunkkor éppen a Kék Túra útvonal vándorai pihentek meg a kellemes környezetben éjszakára.

Havas Boldogasszony a szegedi nyárban

Szerző:

Minden évben nyárutó havának első hétvégéjén tartják a több évszázados múltra visszatekintő Havas Boldogasszony országos nagybúcsút Szegeden. Idén augusztus 3-án és 4-én zajlanak az ünnepi események az alsóvárosi ferences templomban és a Mátyás téren.

A város nagy krónikása, Tömörkény István írta a búcsúról: „Nagy ünnep a Havi. Ez valóságos időpont, egy darab sarokkő az idők folyásában, melynek napját mindenki tudja és ismeri. Miként egyes, régibb események idejét úgy szokás meghatározni, hogy a nagyvíz előtt, vagy a nagyvíz után történt-e, akként a Havi napja is útjelző karó az élet nagy homokjain, s a dolgok, miket az emlékezet megőriz, körébe csoportosulnak.”