A ka­to­li­kus társ­ke­re­ső fél éve

Fél év telt el az­óta, hogy idén feb­ru­ár 14-én, Va­len­tin-na­pon el­in­dult a párKatt.hu online ka­to­li­kus társ­ke­re­ső hon­lap. In­du­lá­sunk óta na­pon­ta át­lag húsz új tag je­lent­ke­zik be a hon­la­pon, ami azt je­len­ti, hogy má­ra már több mint há­rom­ezer-öt­száz a re­giszt­rál­tak szá­ma. Azok szá­ma pe­dig, akik tel­jes jo­gú hoz­zá­fé­rést sze­rez­tek a hon­lap­hoz – ki­töl­töt­tek min­den szük­sé­ges me­zőt, és vá­lasz­tot­tak az elő­fi­ze­té­si le­he­tő­sé­gek kö­zül –, meg­ha­lad­ja a nyolc­szá­zat. A nők és a fér­fi­ak ará­nya az ös­­szes fel­hasz­ná­lót te­kint­ve hatvan–negyven szá­za­lék. A leg­né­pe­sebb cso­port a har­minc-negy­ven éve­sek kor­osz­tá­lya, itt a nő-fér­fi arány ötvenöt-negyvenöt szá­za­lék.  Több ren­dez­vényt is szer­vez­tünk: já­té­kos is­mer­ke­dé­si es­te­ket, eve­zős­tú­rá­kat, gya­lo­gos és bu­szos ki­rán­du­lá­so­kat, já­té­kos is­mer­ke­dé­si hét­vé­gét. Az volt a ta­pasz­ta­la­tunk, hogy a fél- és egy­na­pos ren­dez­vé­nyek rend­kí­vül nép­sze­rű­ek, az en­nél hos­­szabb prog­ra­mok vi­szont ke­vés­bé. A to­váb­bi­ak­ban is szer­ve­zünk ki­rán­du­lá­so­kat és is­mer­ke­dé­si le­he­tő­sé­ge­ket. Ok­tó­ber 18. és 20. kö­zött pél­dá­ul a MÉCS-családközösségek MÉCS-napokat szer­vez­nek társ­ke­re­sők­nek.  

Vi­lá­gi lelkipásztori mun­ka­tár­sak kor­sze­rű mis­­szi­ós hoz­zá­ál­lás­sal (1. rész)

A 2011-es nép­szám­lá­lá­si ada­tok tük­ré­ben ki­mond­­ha­tó: egy­re fon­to­sabb sze­re­pet kap­hat­nak a vi­lá­gi lel­ki­pász­to­ri mun­ka­tár­sak a ha­zai mis­­szi­ós fel­ada­tok­ból. Fő­ként pél­da­adás­sal és sze­mé­lyes éle­tük fel­mu­ta­tá­sá­val te­he­tik hi­te­les­sé mun­ká­ju­kat, ame­lyet a tö­meg­egy­ház álom­kép­ének haj­szo­lá­sa he­lyett kre­a­tív ki­sebb­ség­ként tud­nak meg­va­ló­sí­ta­ni – hang­zott el töb­bek kö­zött a lel­ki­pász­to­ri mun­ka­tár­sak IX. or­szá­gos ta­lál­ko­zó­ján, me­lyet idén Vajtán ren­dez­tek meg jú­li­us 29. és au­gusz­tus 4. kö­zött. 

A ha­zai pá­lya előny-e? cím­mel meg­ren­de­zett kon­fe­ren­ci­át két­na­pos kép­zés előz­te meg, a ta­lál­ko­zót kö­ve­tő­en pe­dig kö­zös­sé­gi ter­ve­zés és csa­lá­di prog­ra­mok töl­töt­ték ki a he­tet. A szak­mai ren­dez­vény dél­után­ján a szalézi ora­tó­ri­u­mok és a dél-ba­ra­nyai ta­no­dák mű­kö­dé­sé­be is be­le­pil­lant­hat­tak a részt­ve­vők. 

Joann nő­vér­rel be­szél­get­tünk ma­gyar­or­szá­gi lá­to­ga­tá­sá­ról

Az el­múlt he­tek­ben a Sze­re­tet Mis­­szi­o­ná­ri­u­sai, az­az Te­réz anya nő­vé­rei ma­gyar­or­szá­gi rend­há­za­it fel­ke­res­te az ál­ta­lá­nos rend­fő­nök­nő sze­mé­lyes meg­bí­zott­ja, Joann nő­vér. Az út a ke­let-eu­ró­pai ré­gi­ó­ban tett lá­to­ga­tás ré­sze volt. A kö­zös­ség­nek ti­zen­hét rend­há­za van a tér­ség­ben: Len­gyel­or­szág­ban és Ro­má­ni­á­ban öt-öt, Cseh­or­szág­ban és Szlo­vá­ki­á­ban ket­tő-ket­tő, Ma­gyar­or­szá­gon pe­dig há­rom, Bu­da­pes­ten, Ér­den, il­let­ve Mis­kol­con. Je­len­leg a kö­zös­ség ti­zen­nyolc nő­vé­re él ha­zánk­ban.

Ju­bi­le­u­mi fo­ga­dal­mi szent­mi­se Szé­kes­fe­hér­vá­ron

Mit je­lent Szent Ist­ván ki­rály a mai ma­gyar em­be­rek­nek? Ál­lam­ala­pí­tó, tör­vény­al­ko­tó, az egy­sé­ges Ma­gyar­or­szág lét­re­ho­zó­ja – ta­nul­tuk a tör­té­ne­lem­órán. A ró­mai ka­to­li­kus hit és a ke­resz­tény kul­tú­ra meg­ho­no­sí­tó­ja ma­gyar föl­dön, szent, aki nem­csak az or­szá­gát, de sa­ját éle­tét is biz­tos szik­lá­ra épí­tet­te – em­lé­ke­zünk meg ró­la temp­lo­ma­ink­ban min­den au­gusz­tus hu­sza­di­kán. Ám a hí­vő em­be­rek­ben e szó­cikk­sze­rű meg­ha­tá­ro­zá­sok­nál sok­kal ele­ve­nebb és kö­ze­leb­bi Ist­ván él. En­nek le­het­tünk ta­núi Szé­kes­fe­hér­vá­ron au­gusz­tus 14-én, a Szent István-i or­szág­fel­ajánlás ün­ne­pén, amely­re a vá­ros­ba vit­ték Ist­ván leg­in­kább tisz­telt és nem­ze­ti szim­bó­lum­ként is szá­mon tar­tott erek­lyé­jét, a Szent Job­bot.

El­ső ki­rá­lyunk ha­lá­lá­nak ki­lenc­száz­het­ven­ötö­dik év­for­du­ló­ja al­kal­má­ból 2013-ra em­lék­évet hir­de­tett Szé­kes­fe­hér­vár. A püs­pök­ség és az ön­kor­mány­zat együtt ün­nep­li Szent Ist­vánt, ki­fe­jez­ve, hogy egy­aránt fon­tos a ma­gyar egy­ház és a nem­zet szá­má­ra. Nem mint­ha a ket­tő el­vá­laszt­ha­tó len­ne… Ugyan­ak­kor ép­pen az ef­fé­le szim­bo­li­kus gesz­tu­sok te­szik min­den­ki szá­má­ra ért­he­tő­vé, át­érez­he­tő­vé Ist­ván ki­rály tisz­te­le­tét.